A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959 (Debrecen, 1960)

Menyhárt József: Emlékezés Toroczkai Oszvaldra

teljes szakítást jelent a negyedszázadnál nagyobb múltú Műpártoló Egyesülettel, melyhez viszont ő semmiképpen sem akart hűtlen lenni és vallotta, hogy a haladó gondolkozású művész itt is megtalálhatja a maga feladatait. Nehezményezte az ilyen szintű szétválást és érezte, hogy hosszú és áldatlan viszálykodások forrása lehet. A különállás tényleg mind élesebbé vált és a két csoport közti ellentétek megnyilatkozások formájában még 1945 után is megmutatkoztak bizonyos ideig. Toroczkai Oszvald — már mint a Magyar Képzőművészek Szabadszervezete Vidéki-Csoportok központjának vezetője — reflektálva a debreceni csoport egyik megbeszélésén elhangzottakra, írja 1946. augusztus 26-án kelt levelében: „A Műpártoló Egyesületnek tagadhatatlan érdemei vannak Debrecen művészeti múltjában, kár azokat kisebbíteni vagy befeketíteni. Ez az egyesület mindenkor kitartott amellett, hogy minden érdemes festőt vagy szobrászt tagjai közé felvett. Tehetségkutató kiállításokat is rendezett s így került tagjai közé M. J., akit az Ady Társaság csak akkor fogadott el amikor a Műpártoló kiállításain szerepléseivel feltűnt. Nem akarom kisebbíteni az Ady Társaság érdemeit. Nagyon sokat jelentett Debrecen kulturális életében. Nem tudom, hogy ma képzőművészeti tagjai milyen tevékenységet fejtenek ki, de azt hiszem megmaradt a régi magas színvonalon e téren is. Tárgyilagosan meg kell azonban állapítanom, hogy az Ady-Társaság a múltban közismerten képzőművészeti arisztokrata volt a Műpártoló Egyesület demokrata színvonalával szemben. Ami pedig a demokráciát mint politikai fogalmat illeti, nem hivatkozom másra mint a boldogult MOVE-re, amely annakidején pl. engem sem tartott kívánatos elemnek, amiben teljesen igaza is volt." — Toroczkai Oszvald fenti levele végső mondatában haladó szellemű gondolkozására utal és joggal teszi ezt, mert 1919-ben a Tanácsköztársaság idején a haladás szolgálatába állította a maga szervező energiáját, jelentős munkát fejtve ki a debreceni művészeti szakszervezeti életben. Toroczkai Oszvald : Akt-tanulmány Toroczkai Oszvaldnak, a festőnek eléggé gyorsan sikerült levetnie a Hollósy-hatást és 1920—1930 közt már új korszakáról beszélnek képei. „Ennek a korszaknak főjellemzői: a mélyebb tónus, tüzesebb színek, erősebb kontrasztok. Figurális képein és csendéletein a tompa szürkék mellett 170