A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959 (Debrecen, 1960)

Újváry Zoltán: Ősi famegmunkáló eszköz népi használatban

Ösi famegmunkáló eszköz népi használatban / A különböző népi mesterségek leírásánál általában hiányolható a munkaeszköz részletes vizsgálata. Ez sok esetben érthető. A munkaeszköz a munkafolyamatnak szükséges, segítő, kiegészítő része. Az etnográfus számára nem annyira az eszköz, mint inkább a munkafolyamat, a munkamód, az ember és az ember által előállított munkatermék a lényeges. Ez utóbbinak a formája, anyaga stb. állt a vizsgálódás középpontjában/vagyis maga a készülő és készítendő objektum: a szövés-fonás eszközei, a csutora, a fazsindely, az orsó, a szűrtarisznya, a juhászbot, a kolomp stb., valamint a velük való összes eljárások. Azoknál a tanulmányoknál viszont, amelyeknél részletes elemzést találunk, a munkaeszköz kikerül a szorosabb értelemben vett néprajzi keretből, abból a helyzetből, ahol funkciót tölt be s a tanulmány eszköztörténetté válik. Az ilyen vizsgálatnak kevesebb néprajzi vonatkozása van. A kutatás csak akkor vezet néprajzi eredményhez, ha a munkaeszközt környezetében, használat közben, a készítendő tárgyak figyelembevételével stb. vizsgáljuk. Sokszor a készítendő tárgy keresletében, használati igényében találjuk a munkaeszköz primitív vagy fejlettebb formájának egyik okát. Néha távolabbi tényezők is közreműködnek. Lejjebb részletesebben lesz szó arról, hogy néhol pl. az eszterga használatára, elterjedésére a kendermunka, helyesebben a kendertermelés hatással vol. Ugyanis a fonáshoz szükséges orsót, fajfát, guzsalyt az esztergán készítették. Dé a kerekesguzslaly átvételével egycsapásra a padlásra került az eszterga is. Viszont a munkaeszköz alakulásából is következtethetünk az életmód változására. Sok esetben éppen a munkaeszköz megváltozása eredményezte és eredményezi a munkamód s azzal együtt az életmódváltozást is. Ha pedig nem állt elő eszközfejlődés, vagy a megváltozott eszközt bizonyos területeken nem alkalmazták, szintén fontos néprajzi jelenségre kapunk adatokat. Az alábbiakban egy régi munkaeszköz, a nép kezén még ma is használatos kézi hajtású eszterga néprajzi szempontú vizsgálatát — a fent említettek szemelőttartásával — kísérlem meg. A főszempont az, hogy egyetlen eszköz, tárgy vizsgálata nyomán is, a gazdasági-tásadalmi helyzet feltáruljon. Vagyis az eszköz, a tárgy néprajzi szempontoknak megfelelően kerüljön vizsgálat alá s ne szűküljön le tárgy- vagy munkaeszköztörténetté. Az eszterga megjelenése a munkaeszközök sorában igen régi időre nyúlik vissza. Használata kétségtelenül nagy jelentőségű volt, mondhatjuk, hogy az eszterga létrejötte forradalmi változást eredményezett bizonyos munkafolyamatoknál. Az eszterga őse nyilvánvalóan kézihajtású volt. 127