A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959 (Debrecen, 1960)

Iváncsics Nándor: Terménytartó vermek Berettyószentmártonban

csak a mezőgazdaság mai átalakulása az oka. Az agrotechnikai fejlődéssel, az ésszerűbb gazdálkodás ismeretanyagának szélesebb körűvé válásával egyre fokozottabb mértékben szorultak háttérbe a hagyományos gazdálkodási eszközök és módok. A gabonásvermeket felváltották a könnyebben kezelhető és a termény mozgatása szempontjából alkalmasabb hombárok, szuszékok, illetve a szegényebb emberek esetében a cseréptetős padlások. Az egykori vermek emlékét őrzik ma még a nagyszámban meglevő és előreláthatólag még néhány évig használatban is maradó krumpli és répa tárolására használt kerekvermek. Iuáncsics Nándor JEGYZETEK: 1 V. ö. A. Sz. Fedorovszkij, Régészeti ásatások Charkov (Charkiv) közelében, NÉ., XXIII. (1931), 1—6. és Sőregi J., munkájával, amelyben a kérdés összefoglalását találjuk; Méhkasalakú földbevájt üregek problémája, Debrecen, 1932. 2 V. ö. Méri L, Beszámoló a tiszalök—rázompnsztai és túrkeve—móriczi ásatások eredményeiről, Ach. Ért. 1952. 60. 3 Régi följegyzésekből, NÉ., XVIII (1926), 33. 4 Takács S., Rajzok a török világból, Budapest, 1917. 111. k. 217. L. még: Gunda В., Néprajzi gyűjtőúton, Debrecen, 1956. 131. 5 Az első verem pontos helye: a 331. sz. miskolc-debreceni állami közút III/6 sz. szakaszán, a 81 -f 908 km. szelvényben, míg a másik kettő ugyanott, a 81 + 980 km. szelvényben került elő. e Ezúton mondok köszönetet Sőregi János ny. múzeumigazgatónak az adatok szíves átengedéséért. 7 Mitterpacher Lajosnak (a budai egyetem híres gazdász professzorának) idevonatkozó javaslatát közli Naguváthu J., Szorgalmatos mezei gazda, I. Pesten, 1791. 264. 8 Gr. D. J., Az élet-vermekről, Felső Magyar Országi Minerva, 1 negyed, Kassa 1825. 104—109. 9 Pápai В., Kunsági gabonás vermekről, Tud. Gyűjt. XVI. (1832), 47. 10 D. Zelinin, Russische (Ostslawische) Volkskunde, Leipzig, 1927. с. munkájában a vermek célszerűségére a következőket említi (a fehéroroszokra vonatkoztatva): 1. tűzvész elleni biztonság, 2. olcsó előállítás (fa és vas nélkül), 3. viszonylagos biztonság a tolvajok ellen. 11 Éppen ezért az ilyen és hasonló témájú néprajzi vizsgálatoknál szükséges figyelembe venni a témával kapcsolatos szaktudományok vizsgálati eredményeit is, amelyek csak konkrétabbá tehetik a feltevésként emlegetett megállapításokat. A földművelő gazdálkodáson belül számtalan mód kínálkozik az egyes szaktudományok és a néprajzi vizsgálatok eredményeinek összehasonlítására. Ezért szükséges a korábbi gyakorlattól eltérően (természetesen csak a tények jobb megvilágítása erdekében) a kapcsolatot a lehető legtöbb esetben megteremteni. A régészetre vonatkozóan, ahol a geológus eredményeit is felhasználták v. ö. Scherf E., A debrecen—tócóparti fazekastelep földtani viszonyairól, (függelék Sőregi J., i. m.-hoz) Debrecen, 1932. 65—82. 12 V. ö. Vajkai A., Adatok Tóköz néprajzához, Dunántúli Szle., 1940. 288. 18 A kerek- es sírveremre vonatkozóan v. ö. Nyárády M., Az őszi rozs termelése Ramocsaházán, NÉ., XXII (1930), 95. és Túri Mészáros I., Adalékok az alföldi gazdálkodáshoz, NÉ., XXI (1929), 42. 14 V. ö. Túri Mészáros L, i. m. 43. és Borzsák E., Gabonaraktározás Monor környékén, Népünk és Nyelvünk, VIII (1936), 12—14. 15 1959 év második és 1960 év első felében végzett gyűjtőmunka eredményeként Berettyószentmártonban 85 kerekvermet és 15 sírvermet találtam használatban. 16 V. ö. H. Fekete P., Hajdúsági búzavermek, Ethn, LIX (1948), 157—160. A vermek gáborjáni és szentpéterszegi adatok szerint biztonsági okokból voltak az utcán, 122