A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959 (Debrecen, 1960)

Iváncsics Nándor: Terménytartó vermek Berettyószentmártonban

A verem helye Agyagfrakció % Szénsavas mész % pH 1 Berettyószentmárton, Kossuth u. 74. 41,0 56,0 42,0 0,56 10,9 5,1 8,16 8,33 8,33 2 Bem u. 14. 14,0 44,0 . 44,0 1,6 0,0 0,6 8,16 7,82 7,90 3 Üttörő u. 51. 20,5 32,0 46,0 0,0 7,5 1,4 8,25 8,76 8,59 4 Szentpéterszeg, Kossuth u. 68. 50,0 50,0 49,0 0,7 15,5 4,8 7,99 8,33 8,33 5 Kossuth u. 91. 42,0 43,0 30,0 0,5 9,6 7,6 7,82 8,16 8,33 A táblázat adatai szerint pl. a Berettyószentmárton, Kossuth u. 74. sz. ház verme (1) homokos-agyagos talajba mélyed. Mintegy 70 éve ásták. A talaj kötöttségére jellemző, hogy közvetlenül a ház csorgó ja alatt van a verem és mégsem szivárog bele a víz (XVIII. tábla 1.). A verem talajának kötöttsége lefelé nő (41,0—56,0), majd a verem fenekén újra egy kissé lazább talajjal találkozunk (42,0.) A talaj felső részében kisebb mértékű kilúgozódás tapasztalható (mésztartalom 0,56). A talaj pH értékei (kémhatása) a mésztartalom mennyiségének megfelelően alakulnak és enyhén lúgos jelleget mutatnak (8,16—8,33—8,33). A vizsgált vermek közül a legideálisabb típust a Szentpéterszeg, Kossuth u. 68. sz. ház (4) verme adja. Ezt a vermet harminc évvel ezelőtt ásták. Azóta csak kisebb javításokat végeztek a szája körül, és a belső oldalát, főleg a torkánál megtapasztották. Talaja kevés homokkal kevert agyag és az egész szelvény (verem) profilja, kötöttség tekintetében egynemű (50,0—50,0—49,0). A felső talajszint (mint általában) az esővíztől kissé kilúgozott (0,7), de a mésztartalom a mélységgel nő. A talaj általában enyhén lúgos kémhatást mutat. A közölt adatok és a helyszínen végzett vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a környék talaja (legalább is Berettyószentmárton és Szentpéterszeg esetében) alkalmas a veremkészítésre. A talajok általában „középkötött mezőségi" jellegűek. Eltérés csupán a felső (50—80 cm-es) szintben van, ami nem játszik nagy szerepet a veremkészítés szempontjából. A kötött talaj tulajdonságai biztosítják a jó vermet. Az általunk jellemzett (de általánosan a kötött) talaj levegőtlen és a kapilláris vízemelése is csekély (20—40 mm), míg a laza, homokos talajoké nagy (300—400 mm). Ha a talajvíz eléggé mélyen van, akkor a vermek a jelzett talajviszonyok mellett szárazak maradnak. 116 /