A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1957 (Debrecen, 1958)

Gunda Béla: A totemizmus maradványai a magyar táltoshagyományban

medvétől született alakjai is. (1. Agrios és Oreios születését a Polyphonte mondában).

40 Totemisztikus gondolat lappanghat egyik szólásunkban is. A székely mesében Erős János ezt kérdezi Kőmorzsolótól: „Hát te ember, eb ágyából estél volna, nincs neked egyéb dolgod, mint azokat a sziklaköveket morzsolgatni a vízbe?"

41 A kalotaszegi népmesében a gonosz lovat így korholják a csikósok: „Kutyáiulszármasztál döge, az egísz várat felverted, méigse tanártunk méig egy idegen legyet se!"

42 Pálóczi Horváth Ádám gyűjteményében egy népdal őrzi a kutyától származás gondolatát: Eb anyátul lettél, Kökényfán termettél, Táltos Lucza napján Éjfélben termettél.

43 Az eb ágyából való születést a magyar káromkodások sorában is feljegyezték. Hajdúhadház 1752. évi jegyzőkönyvéből ilyen feljegyzések kerültek elő : „tatártól való kurvái, eb ágyából született szajhái", „eb ágyában született vak kutyája, világ csudája", „disznótól született sunda vargája."

44 A szóláshoz tartótnak a „disznó kutya ördög ménkű teremtette", „disznó milliomos lángozó teremtette"(1757),

45 az ebadta kölyke, ebadta kutyateremtette, ebanyájú, kutyafoganású, kutyafoganású bolondja szólásaink, valamint az ördögadta, ördög ágyában született kifejezés is.

46 Az ,ebadta', ,disznóteremtette' szitkozódásokhoz Szabó T. Attila nyújt értékes anyagot. Okleveles közléséből kiemelek néhány jellemző példát, pl. 1752 : „Felakasztanám inkább magamot mint sem vajda nevet viseli (jem) nem Vajda vagyok én disznó teremtették, hanem udvar biro" ; 1756 : „ebattával Menykö teremtettével káromolja, gazolya" (ti. akire haragszik); 1728 : Ebregy meny el kutya fia, mert ihol jön amaz hév kö az Urát értvén inkább hiszem rajta."

47 Kertész M. szerint az „ebadta, kutyateremtette" édes testvére az ördögadtának és az eredetük is közös. A magyar néphit szerint ugyanis a boszorkányok sokszor kutyává változnak és úgy gyötrik az embereket.

48 Makoldy S. úgy vélekedik, hogy az eb nevéhez fűződő káromkodások másodlagos képződmények és az ördögadta, ördöganyájú, ördögkeresztelte, stb. formulák analógiájára jöttek létre.

49 Persze a fordított eset is lehetséges. De ha itt a kutya alakjában megjelenő boszorkányról, ördögről van 40 Bolté J.-PoUvka G., i. m. 317 ; PWRE. XXX. 2 (1952) 1823. A kérdést - noha a totemizmusról nem nyilatkozik — érinti Alföldi A. is (Medvekultusz és anyajogú társadalmi szervezet Euráziában. Nyelvtudományi Közlemények L. 1936, 7). A továbbiakhoz 1. ilornyánszky Gy., Totemisztikus nyomok a görög történetben. Egyetemes Philologiai Közlöny XXXI. (1907) 177. s köv. ; Meuer C, Der Totemismus bei den Griechen und Römern, Ronn, 1919. 41 ősz J., A csudatáska, Kolozsvár, 1941, 103. 42 Kovács Á., Kalotaszegi népmesék I., Rudapest, é. п., 114. 43 Horváth J., A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig, Rudapest, 1927, 89. Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteményének kiadói azon a véleményen vannak, hogy a fenti versszakot „valószínűleg P H; Á. toldotta hozzá" az alábbi sorokhoz : Nem anyátul lettél, Rózsafán termettél, Piros Pünkösd napján Hajnalban születtél (Bartha D.—Kiss J., ötödfélszáz ének. Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteménye az 1831. évből, Rudapest, 1953, 862). Ezt a felvetést nem látom igazoltnak, mert az idézett sorok annyira közvetlen kapcsolatban vannak a hagyománnyal, hogy a műköltői megfogalmazás szinte ki van zárva. 14 Nagy S., Hajdúhadház története, Hajdúhadház, 1928, 79. Gazdag anyagot közöl Györffy J. is (Nagykunsági krónika, Rudapest, 1955, 142). 45 Nagy S., i. m. 77. 46 Kertész M., Szólásmondások, Rudapest, 1922. 91. 47 Szabó T. A., Magyar szitkozódások és esküdözések a XVII—XVIII. századból. Magyar Nyelv XXXVI. (1940) 269. 48 Kertész M., i. m. 91. Vö. még : O. Nagy G., Mi fán terem? Rudapest, 1957, 220. 49 Makoldy S., A káromkodás elterjedése és büntetése hazánkban 1850-ig. Ethn. XXXVII. (1926) 127. 70