A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1957 (Debrecen, 1958)

Kádár Zoltán: Három római császárkori arcképszobor a Déri-gyűjteményben

Három római császárkori arcképszobor a Déri-gyüjteményből. A magyarországi múzeumokban őrzött nem provinciális eredetű antik márványszobrok a budapesti Szépművészeti Múzeum anyagán kívül bár számbelileg jóval kevesebben -— a debreceni Déri Múzeum tulajdonát képezik. A múzeum alapítója Déri Frigyes bécsi műkereskedelemben szerezte meg ezeket az emlékeket s bár az általa szerkesztett katalógusban 1 több hamisítvány is szerepel az antik szobrok között, mégis — különösen a portrék közt néhány olyan emlékkel is találkozunk, amelyek a nemzetközi tudományosság szempontjából is figyelmet érdemelnek. A Déri-gyüjteményben lévő rómaikori férfifej (It. sz.: R. VIII. 17) gyengeminőségű, fénytelen márványból készült, nagyon rongált.

(VII. és VIII. tábla). A szobor ma erősen kiegészített (az állátói lefelé modern büst), bár az orr és a jobboldali homlokfürtök kiegészítését az újabb megtisztítás eltüntette. Maga a fej 27,1 cm. magas,szélessége fent 21 cm., arc szél.: 16,2, a fej hosszúsága 22 cm. (a modern büst: 25 cm. magas). A homlok, a fejtető és s tarkó erősen rongált, az utóbbi valószínűleg utólagosan lecsiszolt, hasonlóképp az orrtövet is kiegészítéskor lepolírozták. A hajfürtök csak baloldalt — a fül körül és a tarkónál — épek. A szakáll épebb, csak jobboldalt kissé hiányos. A homlok körül befelé kunkorodó fürtök, amelyek lejjebb a fülkagyló felső részét teljesen elfödik. A dús szakáll aránylag lapos, S alakban hullámzó fürtökkel van megoldva, a szakáll hegye kissé előreugró, legömbölyödő. Az arc széles, a szemek nagyok, nem ülnék mélyen a szemgödörben kissé dülledtek, a nagy irisz közepén jól bevésett előretekintő pupillával. A száj finom metszésű, kesernyés vonásai a kissé durva felépítésű fej formával ellentétes hatást keltenek. Az emlék korának pontos meghatározását nagyon megnehezíti töredékes volta. Korhatározás szempontjából csupán az arc felépítéséből, a szemek formájából és kifejezéséből továbbá a szakállkezelésből lehet kiindulni, míg a hajfürtökből csak kevés maradt meg, nem tudjuk, hogy miként födték a homlokot, a fejtetőt és a tarkót. Figyelemreméltó továbbá az is, hogy a szemek külső zugában, továbbá a száj szögleteiben fúrónyomok állapíthatók meg. Bár a nyak hiányzik, de a szakáll alsó végződései arra utalnak, hogy a szakáll a nyak felső részét Фrészben elfödhette. A múzeum említett vezetője a szobrot Hadrianus-császár (+ 138) „eredeti képmásának" tartja.

2 Felületes szemléletre kétségtelenül felfedezhető valamelyes rokonság a vizsgált arckép és Hadrianus császár portréi között, különösen a homlokbahulló fürtök megoldásában, a kissé 1 jDérí FT. (szerk.) : A debreceni Déri Múzeum gyűjteményeinek leírása, Debrecen, 1922. 80-82, 1-19. sz. 2 Déri Fr. ( szerk.) i. m. 82, 17. sz. 53