A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1957 (Debrecen, 1958)

H. Fekete Péter: A Hajdúsági Múzeum megalapítása

dányban kinyomtattuk, s díjtalanul adtuk minden érdeklődő kezébe. E füzetke, mely igen eredményes munkatársunk lett a további gyűjtés folyamán, a Városi Múzeum Kiadványai című sorozatunknak első száma lett. A Városi Múzeum megalakulására vonatkozó városi közgyűlési határozat megnyerte Hajdú vármegye törvényhatóságának jóváhagyását is, miáltal a múzeum megalakulása jogerőre emelkedett.. A szervezés eredményes első esztendei után a múzeum életében nem következett be az előzmények után joggal remélt megerősödés vagy felvirágzás. Ellenkezőleg, végleges helyiség és felszerelés hiányában mintegy másfél évtizedes helyben való topogás következik be a vele szemben megnyilvánult hatósági értékelés hiánya folytán; ez idő alatt is folyt azonban a gyűjtés. 1946-ban új élet kezdődik a múzeum életében. Még 1945-ben előterjesztést tettem a város polgármesteri hivatalához, amelyben a haladó és fejlődő élet követelményeire, való hivatkozással kértem a múzeum részére az állandó helyiség rendelkezésre bocsátását, a felszerelés és berendezés biztosításával a múzeumnak a közönség részére való megnyitását, sőt az általam különböző megszűnt intézmények és közületek könyvmaradványaiból összegyűjtött könyvanyag felhasználásával a múzeummal kapcsolatosan egy nyilvános közművelődési könyvtár szervezését és megnyitását is, felajánlván annak vezetésére is ingyenes szolgálatomat. A város tanácsa, élén dr. Erdős Károly polgármesterrel, teljes megértéssel fogadta előterjesztésemet, s fokozatos ténykedésével oda érlelte az ügyet, hogy az 1946. év januárjában a város képviseletének közgyűlése tárgyalhatta a dolgot, s 11914/1945-5/1946 Kgy. sz. a. kimondta a közművelődési könyvtár szervezését és a múzeummal való együttes elhelyezését, állandó helyiséget adva részükre a régi Hajdúkerület székházában, fedezetet biztosítva a költségekre, s eddigi munkámért köszönetet mondva megbízott a múzeum és a könyvtár további vezetésével és igazgatásával, egyben utasította a polgármestert egy városi díjnoknak segítségül a múzeumhoz leendő beosztására. Megalakította a közgyűlés a múzeumi bizottságot is, s ez által teljes és tökéletes munkát végzett. Ezt a határozatot Hajdú megye törvényhatósági kisgyülése 177-12260/1946. kisgy. sz. a. jóváhagyta, s mivel ellene a törvényes határidő alatt felülvizsgálati kérelem a kormányhatósághoz nem adatott be, az jogerőssé vált. A múzeum most sem volt azonban még teljes jogú tudományos intézmény. Szükséges volt ehhez még az is, hogy közgyűjteménnyé minősíttessék. Ez 1949-ben következett be, amikor a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 211. 460/1949. VI. 2. sz. rendeletével az 1929: XI. t. с I. fejezete 2. pontja alapján a múzeumot és a kebelében működő könyvtárt közgyűjteménnyé nyilvánította. 1951-ben megtörtént a múzeum államosítása, s egyidejűleg anyaga egy részének a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja technikai szakemberei közreműködésével kiállításszerű elhelyezése és mai helyére, a hajdúkerületi székház emeletének szomszédos termeibe, mint végleges helyre való átköltöztetése. A kiállítás anyagának tudományos elrendezését dr. Járdányi-Paulovics István, dr. Gunda Béla, dr. Kádár Zoltán debreceni egyetemi tanárok, és a Déri Múzeum részéről dr. Balogh István irányították. A felszerelés anyagi költségeit a MMOK biztosította, s ahhoz nagy segítséget nyertünk a Déri Múzeumtól a MMOK közbenjárására kapott tárlószekrényekben is. Egyidejűleg a múzeum a Hajdúsági Múzeum 199