A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1957 (Debrecen, 1958)

Ötvös János: A debreceni Református Kollégium muzeális gyűjteményei

sági és építkezési munkálatok közben a föld belsejéből gyakran kerültek elő különös tárgyak, miket a megtalálók rendszerint bevittek a Kollégium tudós professzorainak megmutatás, további megőrzés céljából. így alakult ki az archeológiai gyűjtemény. A nép életével való ismerkedés az etnográfiai, a szépben való gyönyörködés vágya pedig a képzőművészeti gyűjteményt alakította ki. A természet reális ismerete pedig minden időben az ember egyik legerősebb vágya volt s ez hozta létre, fejlesztette ki a természettudományi gyűjteményeket. A gyűitemények kialakítására serkentőleg hatott az Entwurf (1852) tanügyi rendszere is. A gyűjtemények kialakulásával kapcsolatban tudnunk kell, hogy gyarapodásukban, fejlődésükben nem volt semmi tervszerűség. Diákok, debreceni lakosok, vidéki lelkészek, tanítók, egyszerű paraszt emberek ajándékozásából gyűlt össze a Kollégium csaknem minden gyűjteménye. Egy-egy nevezetesebb alkalommal pénzért is vásárolt a Kollégium muzeális anyagot, a fő gyarapodási mód azonban mégis az ajándékozás volt. 1. Katolikus megállapítás szerint a protestánsok minden régi könyvet, minden régi eredetűnek látszó tárgyat átadnak jelentős iskoláiknak. A debreceni Kollégiumban is így alakult ki egy elég jelentős archeológiai gyűjtemény, melynek keletkezési idejét közelebbről sajnos nem ismerjük. Az első világos nyom Kazay Sámuel debreceni gyógyszerész híres gyűjteményére mutat, mely 1796-ban vásárlás révén került a Kollégium, illetve a Könyvtár birtokába.

4 Ezért a gyűjteményért Teleki Sándor, Széchenyi Ferenc és Jankovich Miklós híres gyűjtők versengtek, azonban egy régibb adósság (1000 r. ft.) törlesztése fejében, továbbá 250 r. ft. készpénzért, 60 r. ft. év járadékért és 100 r. ft. temetési költségért a Kollégiumé lett. A könyvgyűjtemény ismertetését

5 mellőzve, a numizmatikai gyűjteményt később ismertetve, foglalkozzunk inkább az archeológiai résszel. Kazay Sámuel gyűjteményében dunántúli eredetű római emlékek láthatók. Ennek magyarázata az, hogy Kazay is dunántúli eredetű

8 s itteni széleskörű rokonsága révén Sopron, Zala, Győr és Komárom megye területéről gyűjtötte össze anyagát.

7 Gyűjteménye nevezetesebb darabjait Weszprémi István neves debreceni orvos írta le.

8 Az ismertetett szobrok, feliratos táblák stb. közül csak a római katonai elbocsátó diplomákat

9 (i. u. II. század) és a Gemma Augustea Bécsben őrzött eredetijének egy korabeli ezüst másolatát említem meg. A Könyvtárban eddig ismeretlen körülmények közt összegyűlt archeológiai anyag feldolgozása, újakkal való gyarapítása és múzeumi kiállítása Kovács János kollégiumi tanár (1856—1896) nevéhez fűződik. 4 A Debreceni Református Consistorium jegyzőkönyve, 1796. július 31, 106. 5 Kazay könyvgyűjteményét tartalmazza R 1460 jelzetű kéziratos katalógusunk, ismerteti Varga Zs. : A kollégiumi Nagykönyvtár és vele kapcsolatos Múzeum... története..., Debrecen, 1945, 72-77. 6 Zoltai L., Ujabb adalékok nemes Kazay Sámuel élettörténetéhez. (Magyar Gyógyszerésztud. Társaság Értesítője, 1931. 3. sz.) 7 Weszprémi, Sl.: Succinta medicorum Hungáriáé et Transilvaniae biographia, Viennae, 1774 — 1787, 2. köt. 142. 8 Weszprémi, St., i. m. 3. köt. 437-439. és 442-443. lapjain. 9 Weszprémi leírása nyomán közli a katonai diplomákat Mommsen : C. I. L. III. k. 2, 869 és Reiner: Recueil des diplomes militaires, Paris, 1876, 36, 165. sz. alatt. A táblák ismertetését 1. a HajdúBihari Napló 1957. évf. 46. számában „Egy római katona emléke Debrecenben" cím alatt.) 188