A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1957 (Debrecen, 1958)

Menyhárt József: Adatok Debrecen grafikai művészetéhez

Ballá László, Oláh István, Bánszki Tamás, Tar Zoltán (1913—) és a már Budapestre költözött Vadász Endrén kívül nagynevű fővárosi művészeink: Szőnyi István, Varga Nándor Lajos, Zádor István, Conrad Gyula, В erőn Gyula stb. is részt vesznek a kiállításon. A katalógus — melynek előszavát Varga N. L. írta — a kiállító művészek rövid életrajzi adatait is közli. A kiállító 17 művész 389 lappal szerepelt, túlnyomórészében eredeti grafikai lapokkal, de voltak ceruza, szén, kréta és tusrajzok, toll, ecsetrajzok és monotypiák is. * A háború vihara megtépázza és szétzilálja Debrecen grafikai művészetét. Dobi Oláh István, Szoboszlai Mata János és Vadász Endre 1944-ben tragikusan hunyt el. Bánszki Tamás Szegedre került. Toroczkai Oszvald Budapesten az újra induló művészeti élet szervezésébe kapcsolódik. Gáborjáni Szabó Kálmán is végleg Budapestre költözik, előbb mint a kultuszminisztérium dolgozója, majd mint a főiskola tanára. Emellett lankadatlan lendülettel dolgozik továbbra is a fametszet területén. Egyike az elsőknek, akik a felszabadulás utáni új életünk ábrázolását tűzték ki céljukul. 1948-ban jelenik meg ,,VI-os tárna" с fametszetsorozata (10 lap), Pogány Ö. Gábor előszavával. 1951. május 1-i munkafelajánlásként 10 lap-' ból álló Béke-fametszetsorozat elkészítését vállalta és teljesítette. A kiállításokon évről-évre sikereket könyvelhet el. Halála előtt — 1955. tavaszán — a Fényes Adolf teremben volt nagysikerű kiállítása. * Meg kell emlékezni arról, hogy a két világháború közötti élénk debreceni grafikai életnek mintegy visszfényeként villant fel három debreceni fametszőnek a neve 1949-ben. Az „Associazione Amici del Libro" rendezésében Cagliariban magyar modern fametsző kiállítás nyílt amelyen, három debreceni művész — Mata János, Menyhárt József és Gáborjáni Szabó Kálmán — mellett Bordás Ferenc, Czene Béla, Patay Mihály és Buday György szerepelt. Debrecenben a háború után ellanyhult a grafikai élet. A kisgrafikagyűjtés és csere, amely a harmincas években olyan lendületet adott a grafikai művészetnek, megszűnt, illetve szünetel. Csak pár debreceni művész van, aki az eredeti grafikával a felszabadulás évei után is foglalkozik. — Adler Miklós már 1938-ban jelentkezik, mint fametsző, ekkor jelenik meg 8 lapból álló „József" с sorozata. Kardos László az előszóban írja: „Debrecenben a grafika az utolsó évtizedben érdekesen és örvendetesen kivirult. G. Szabó Kálmánnak, a modern magyar fametszés úttörő és irányjelző művészének, valamint Vadász Endrének, a rézkarc finom és nemes mesterének — mindkettőjük művészete Debrecen falai között lendült magasba — valóságos iskolája támadt... Adler Miklós első jelentkezésében mindenképpen egy gazdag és magas pálya indulópontját sejtem. .." A következő években is jelennek meg Adlernek fametszetű illusztrációi, de legjelentékenyebb műve a tíz év múlva — 1948 —ban —megjelenő 16 megrázó erejű és témájú lapból álló sorozata, a „Tudd, hogy honnan jöttél...". Adler Miklós — aki közben Egerben telepedett le — 167