A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1957 (Debrecen, 1958)
Menyhárt József: Adatok Debrecen grafikai művészetéhez
• Adatok Debrecen grafikai művészetéhez Debrecen művészettörténetében a két világháború közötti időszak igen jelentős a grafikai művészetek területén. Az 1920—30-as évtizedeket bátran nevezhetjük az eredeti grafikai művészetek — a fametszet, kőrajz, rézkarc — renaissance időszakának. Ezekben az években soha nem látott gazdagságban virágzik a sokszorosító grafika és talán egyetlen képzőművésze, rajztanára nincs a városnak, aki az eredeti grafika valamelyik ágával ne foglalkozna, vagy legalábbis meg ne próbálkozna vele. Sőt a hivatottak és az ismeretekkel rendelkezők mellett szép számmal jelentkeznek a dilettánsok is, akik közül egyesek igen jelentős eredményeket mutathatnak fel. Az eredeti grafika területén főleg a fametszet és a rézkarc művészetének vannak kiváló művelői, akik nagyszerű lapjaikkal nemcsak országosan érnek el kiemelkedő sikereket, hanem világviszonylatban is jelentős nevet szereznek maguknak. Tény azonban az is, hogy a szabad grafikai lapok mellett a nevek ismertté tételéhez nagyban hozzájárultak a debreceni művészek által készített igen nagy számú és magas művészeti nívójú kisgrafikai lapok: könyvjegyek (exlibrisek), alkalmi — és üzleti grafikák. Ezekben az évtizedekben élénkül meg és válik igen mozgalmassá a kisgrafikai (exlibris) gyűjtő tevékenység, nemcsak hazai, hanem európai, sőt világviszonylatban is. A debreceni grafikai művészet fellendülését nagyon segítette a város jelentékeny grafikai gyűjtői (főleg kisgrafika gyűjtői) együttese. A gyűjtők megbízásai, majd az ők cseréjegyzékeik aiapján jelentkező külföldi megbízások nagy élénkséget visznek a művészek munkálkodásába. A kisgrafikai megbízások, bár sokszor gátlólag hatottak időbeli és gondolati kötöttségükkel, mégis ébren tartották a grafikai művészet lendületét és a jelentősebb művészek a szabad, kötetlen grafikai műfajokban jobbnál-jobb lapok egész sorát alkották. * A két világháború közötti évtizedek virágzó debreceni grafikai művészetének előzményeit keresve nem lehet nem gondolni a kollégiumi rézmetsző diákokra. A rézmetszés művészetének diákelőfutárait már a XVIII. század közepén megtaláljuk a városban. A hazában, de főleg külföldön (Hollandia) megforduló theológusokra — akik a debreceni Kollégiumból mennek tanulmányaik bővítésére — nagy hatással van a rézmetszés művészete. Kováts György neve az első, akinek szignált rézmetszetű lapjait ismerjük. Minden valószínűség szerint ő az első diák, aki a debreceni református Kollégiumban mint rézmetsző működött. 1749-ben 157