A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1957 (Debrecen, 1958)

D. Sallay Katalin: Herendi porcelánok a Déri Múzeumban

Peremén színes ékítményű magyar korona, alatta I. Ferenc József arany és vörös monogramjával. Ez a tányér a maga nemes egyszerűségében azért érdekes, mert készítési ideje a herendi gyár ún. „fénykorába" esik, amikor szinte nem kerül ki más a herendi gyárból, mint a meisseni, sévresi virágokkal telehintett tárgyak, gazdag rajzú, dús mintájú, áttörésekkel is sokszor díszített kínai készletek, s néhány, a népi életből merített, romantikus stílusú, de gazdag díszű edények. Jelzése : mázon kékkel festett címer, „871" évszám és kurzív „S" betű. Átm. : 26 cm. A XVIII. táblán a kettősfalú „Walesi mintá"-t mutatom be. (1. kép.) I. Ferenc József az 1873-i bécsi világkiállítás alkalmából ilyen stílusú tárgyakat rendelt a herendi porcelángyárból, a walesi herceg (később VII. Edward angol király) számára. Az itt bemutatott tárgy: Dísztál; Déri Frigyes gyűjteményéből. Leltári száma : D. F. IV. 19/282. A tál külső falát körcikk alakú apró áttörések díszítik, melyet a rajta két sorban elhelyezett, szintén áttört, mangánviola keretes, apró tarka virágmintás medaillonok bontanak meg. A profilált kis talp körül enyhén bordázott edény falát kettőssorú, arannyal megrajzolt pikkelyek díszítik. Hasonló pikkelysor van a kissé kihajló perem külső oldalán. A perem felső szélén a körbefutó arany csíkon belül szélesebb körülfutó, arannyal festett, vörössel kontúrozott virágos indadísz van. A mélytálacska belső falán rózsaszín, fehér, narancssárga, fekete, szürkéskék és arany halak úszkálnak. A halak pikkelyes rajzúak, amit részint a zománcfestéssel, részint néhány árnyalattal sötétebb színnel, vagy arany körvonalakkal érzékeltetett a művész. A halakon és a halak közt kétféle zöld hínárok és virágos ágacskák díszítik még a tálat. Jól tudjuk, hogy az 1842-ben Pesten rendezett Első Magyar Iparmű Kiállításon szereplő hatalmas méretű halas tálról milyen elismerően nyilatkozott Kossuth Lajos, hogy ez „a Herenddel szomszédos Balaton ízes fogasainak tálalására alkalmazott valóságos remekmű." Lehetséges, hogy ilyen gondolat vezette Fischer Móricot a tál megalkotásánál. Azonban későbbi halas díszű tárgyai különleges egyéni ízléssel másolt és alkalmazott kínai és japáni utánzatok. A kínai porcelánok és motívumok viszont a XVI. század eleje óta ismeretesek, amikor a portugál és hollandi kereskedők elárasztották Európát kínai és japáni porcelánokkal. Feltehető, hogy Fischert ez ihlette meg, és az olasz királyi család kínai szervizének kiegészítése után teljes biztossággal, tökéletes forma és színharmóniával párosult művészi ízléssel alkalmazta a további tárgyakon ezeket a halas, és a japáni lakkmunkákról is ismert virágos motívumokat. A kettősfalú, áttört halas tál jelzése máz alatt beütött „HEREND" felírás, és a mázra festett kék címer. Átm. : 19,5 cm. M. : 8,5 cm. A „Wales" mintát közölte Ruzicska Ilona. Az idézett könyvben : „15. kép. Duplafalú, áttört söröskancsó és díszváza „Wales" modell. I. Ferenc József ajándéka a bécsi világkiállítás alkalmából VII. Edward angol király számára". Másolat. (Herendi múzeum.)" — Ugyanott szerepel a 21. képen : „Selyemernyős asztali lámpa, a windsori herceg halas mintájával. (Herend)." — Egy herendi, hasonló halas mintájú tányér szerepel 149