A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948-1956 (Debrecen, 1957)
Makkay János: Őskori leletek a Berettyóvölgyben (Bihar megye)
elkészült monográfiáját a megye őskori leleteiről, és Oláh Györgynek hasonló célú, de kisebb lélegzetű tanulmányát is. 20 Ezeknek a cikkeknek jelentősége ma már teljesen elhanyagolható. 1904-től kezdve a megalakuló debreceni városi múzeum vonja hatáskörébe az akkor még Bihar megyéhez tartozó területeket is, amit a nagyváradi múzeum tevékenységének a pangása még csak fokoz. Zoltai Lajos nagyarányú gyűjtései során több, ma már általánosan ismert berettyómenti lelőhelyet fedezett fel, és részben fel is tárt. Elég itt talán a herpályi földvárra, a hajdúbagosi urnatemetőre, az andaházi sírokra gondolni. 20a Munkáját még értékesebbé teszi, hogy igyekezett a múzeumba került összes leletet jelentéseiben közölni is. E mellett több ízben megkísérelte összefoglalni gazdag tapasztalatait. 21 Kiemelkedő jelentőségűek a megye őskori várairól készített pontos rajzai, így pl. a gáborjáni várról készített is, u. i. sok esetben a mai állapotból már nem lehetne következtetni az őskori szerkezetre. Sajnos, ásatásokkal csak igen kevés ilyen lelőhely hitelesítése történt meg. Zoltai Lajos munkáját Sőregi János folytatta, akinek nagyon eredményes működéséhez fűződik többek között a konyári temető feltárása, a zsákai neolithikus leletek felfedezése és részbeni feltárása, számtalan lelet összegyűjtése, sok új lelőhely találása. 22 Az időben hozzánk legközelebb álló összefoglalást Roska Márton adta, 1938-ban, és munkájában elsősorban Erdély régészeti problémái szempontjából tárgyalja az ide vonatkozó kérdéseket. 23 Rövid debreceni tevékenysége alatt végzett ásatásai közül a vidék egyik legjelentősebb lelőhelyén, a zsákai vár területén folytatott munkája a legfontosabb, valamint a már korábbani ottományi feltárások. 24 Összefoglalva meg kell még említeni a legújabb eredményeket is. Ezek között a legkorábbi Gazdapusztai Gyula terepjárása a Nagysárréten, de ennek a munkának az eredményei eddig még közöle tlenek. 25 Újabban 20 Cséplőj Péter : Bihar megye az őskorban. Vármegyei monográfiák. Bihar m. és Oláh György: A Körös —Berettyó-völgy az őskorban.—Gallacz János: monográfia a Körös —Berettyó-völgy szabályozásáról. 2 °a Ásatás a hajdúbagosi Daraboshegyen. — Jelentés, 1909-ről. 34 — 40. — Zoltai Lajos: Andaháza pusztai ásatás. Jelentés 1911. 36—42.; Herpályi ásatás. Jelentés 1921-ről, 6. és Jelentés 1922-ről, 4., valamint Jelentés 1927-ről, 12. 21 Zoltai Lajos : Debreczen vidékének kő- és bronzkora. — Debreceni Képes Kalendárium, VII. 1907. 37 — 55.: Zoltai Lajos : Őstelepek Debreczen környékén. U. o. 1922. 55 — 60. és Őstelepek a Berettyómentén. Magyar városok fejlődése, I. Debreczen szab. kir. város 1931.11. 22 Sőregi János: A biharmegyei konyári korarézkori temető. — Jelentés 1932-ről, 75 — 116. — A berettyószentmártoni Korhán nevű őstelep megtekintése. Jelentés 1934-ről. 72 — 75. — A zsákai neolithikus telep és temető. Jelentés 1934-ről. 67-72. 23 Roska Márton : Bihar vármegye múltja a legrégibb időktől a honfoglalásig. Magyar Városok és Vármegyék Monográfiája, XXV. Bihar-Vármegye. 1938. 1-15. 24 Roska Márton: Ásatások a zsákai várban. — Arch. Ért. 1942. 54—69. — Ásatások az Ottományi Várhegyen és Földvárban. Dolgozatok, Szeged, VI. 1930. 163-178. 25 Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Ősrégészeti Intézetében tartott beszámolója után. 25
