A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948-1956 (Debrecen, 1957)
Nagy János dr.: Tóth Árpád Emlékmúzeum Debrecenben
legnagyobb termében, a Központi KuJtúrotthonban. Ez a terem is kicsinek bizonyult, 1200 embernél ide sem fért be több. Ez volt városunkban 1945 után az első Tóth Árpád irodalmi est. Részt vett rajta a költő özvegye és leánya is. Debrecen, a debreceni ifjúság bizonyságtevése volt ez az ünnepség. Tartalmában és külsőségeiben egyaránt ünnep volt, áhítatot szülő, ahogyan csak itt tudnak ünnepelni a vers, a költő szerelmesei. Az ünnepség belépőjegye egy versidézettel köszöntötte tulajdonosát : Késő utód, ki versem olvasod majd, A bús partról búsan köszöntelek, Az orkánból feléd küidöm a sóhajt, Búgó csigát, mit a nagy ár kivet. Óh, tarts füledhez, lesd ki a búgó jajt, És kétszeresen örüljön szíved, Örülj, hogy szebb kor habja mossa térded, S örülj, hogy őrült búnkat meg se érted. Az Oktatásügyi és Népművelési Minisztérium is képviseltette magát ez ünnepségen. Az ünnepi beszédet Kanizsai-Nagy Antal, az Oktatásügyi Minisztérium kiküldötte tartotta. A Népművelési Minisztérium 1000 forintos adománnyal jutalmazta az iskolát e hagyományápoló, népművelő munkáért. Iskolánk ifjúsága megismerte a költő igazi arcát. E megismerésben tisztult, világosabb lett világszemlélete. Ezért köszönetképpen, emlékeztetőnek a szakkört az egykori elnökről, Tóth Árpádról, nevezték el. Az 1953-as munka és ünneplés lázában fogamzott meg az irodalmi múzeum létrehozásának gondolata. Hogyan? Az ünnepség plakátjai, meghívói, hírei országszerte felkeltették az érdeklődést a költő iránt, s kaptunk fényképeket, újságcikkeket s köteteket. A szakkör vezetősége a helyi újságban felhívást tett közzé, hogy akinek valamilyen Tóth Árpáddal kapcsolatos emlék van birtokában, vagy ismerte a költő családját, közölje címét. A szakkör vezető tanára felkereste a költő Budapesten élő hozzátartozóit. A költő özvegye, leánya, testvére, lehel, unokaöccse, Ladányi Ferenc színész, barátjának özvegye, Dr. Nagy Zoltánné nagy megértéssel támogatták az ifjúság újabb kezdeményezését. De Debrecen sem maradt tétlen szemlélő. A Városi Tanács négy darab kettős kiállító szekrényt csináltatott a szakkörnek csaknem tízezer forint értékben. A Déri Múzeum kéziratokat és szekrényeket bocsátott a létesítendő múzeum rendelkezésére. Az iskolaigazgatója egy szép termet biztosított a múzeumnak. így lett az ifjúság álmából, a szakkör lelkes munkájából valóság. S 1956. áprilisában, a költő születésének 70. évfordulóján megnyílt az irodalmi múzeum. Egész napos ünnepség keretében emlékezett velünk együtt az egyetemi ifjúság, és a költő egykori elemi iskolája. (Ez iskola bensőséges ünnepség keretében felvette a Tóth Árpád nevet.) Ez ünneplésről, emlékezésről a Rádió az egész országot tudósította. Most már levehetjük a vaspántot a múzeum ajtajáról, s beléphetünk e „szentély"-be. Itt is a költő arcképe fogad. A képet Bars 150