A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948-1956 (Debrecen, 1957)

Nagy János dr.: Tóth Árpád Emlékmúzeum Debrecenben

Tóth Árpád Irodalmi Műzeum „Majd jő a kor, amelynek visszadöbben Felénk szíve.. .'• (Tóth Árpád : Jó éjszakát! 1924.) A debreceni Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium bejáratánál egy fekete márványtábla 23 aranybetűje hirdeti, hogy ebben az épületben van a Tóth Árpád Irodalmi Múzeum. Akit a kíváncsiság, a költő szeretete bevisz az iskolába a múzeum megtekintésére, azt az előcsarnokban megállítja a költő bronz-dombormüve, s akár akarja, akár nem, szembe kell néznie Vele. A bronz sötét színe, a környező fehér fal még jobban fokozza a költő arcának szomorúságát. Az arckép alatt a költő így köszönti egykori iskoláját: Jó iskolánk, még sok-sok ötven évet Érj meg, virulj, légy fénylő, tiszta, nagy. Ez idézet a Köszöntő című költemény két sora. Az egykori kitűnő diák, önképzőköri elnök, 1923-ban e verssel fejezte ki háláját a félszázados fennállását ünneplő alma mater iránt. „Tóth Árpád halálának 25. évfordulóján emelte a 80 éves iskola ifjúsága", erről is vall még a dombormű. Igen. így igaz. 1953. november 7-én a nevelők és a növendékek szeretete állította e maradandó emlékmüvet. Az iskola szakköre az 1953/54. évi munkáját Tóth Árpádnak szentelte. Könyvtárakban, levéltárban s múzeumokban kutatták a költő életútjának egyes adatait a szakkör lelkes tagjai. Személyesen vagy levélben felkeresték a költő családjának ismerőseit, egyetlen élő tanárát, volt osztálytársait. Elkészítették a költő középiskolai bizonyítványának fényképmásolatát, s elküldték a város minden középiskolai szakkörének. Szavalóversenyt rendeztek a Városi Tanács Oktatási Osztálya segítségével, hogy minél többen megismerhessék a költő legszebb verseit. Pályázatot írtak ki egy dombormű elkészítésére. A bíráló bizottság Estók Sándor debreceni szobrász művét találta a legjobbnak. Bronzot a Déri Múzeum adott. Szekerák Aladár bronzöntő-mester — a Tóth-család régi ismerőse — szíves szeretettel vállalta a formába öntést. Szenet e munkához a Gázgyár dolgozói adtak. Az emlékmű költségeinek fedezésére az iskola minden tanulója egy hónapon át napi 5 fillért adott, ezzel is bizonyítva azt, hogy Tóth Árpádot, a szavak szobrászát, mindenki szereti. Az évforduló napján irodalmi ünnepélyt rendeztek a város 149