A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948-1956 (Debrecen, 1957)

Módy György: Szappanfőzés és gyertyaöntés Debrecenben

mikor az anyag pihen jó máslel óra hosszáig. Az öntés vagy kiöntés (régebben elöntés) ön tő vályúkban történik, amelyeket előre elkészítenek. Az öntővályúnak két része van : egy szál deszka és egy ráma. Ezek egymásra fektetve egy hosszú vályút alkotnak. Ebbe a vályúba végig öntőruhát húznak, amely szétbontott zsákokból, vagy házi vászonból készült. Ez a ruha legalább 60—65 cm. széles, hogy a vályúba beleterítve tenyérnyi szélességben kihajoljon. A zsák vagy vászon anyagának mindig száraznak kell lennie, mert ha nedves, a beöntött szappan leragad. Ha az öntőruha az idő miatt megnedvesedik, akkor a deszkát száraz homokkal szokták behúzni. így akadályozzák meg a szappan leragadását. Az először használt öntőruha alatt is mindig behintik a deszkát homokkal. Az így előkészített öntőkbe hordják be öntő fazekakkal a már leülepedett kész szappant. A vályúba öntött szappan szinét az állítőkéssel simítják egyenesre. A vályú rámájára fa- vagy vaskapcsot tesznek. Ezek akadályozzák meg, hogy a beöntött szappan a ráma oldalát szétnyomja. Az öntéssel a szappanfőzés első napra véget is ér. A szappanosmes138