A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948-1956 (Debrecen, 1957)

Sápi Lajos: A városrendezés kezdetei Debrecenben a XIX. század elején

Kiterjedt a javaslat az építkezések hatósági ellenőrzésére is : a). A hatósági ellenőrző szerv tagja egy tanácsbeli ember, a mindenkori városi mérnök és egy kőműves mester. b) Űj építkezést, toldalékot vagy átalakítást csak előzetesen bemutatott és jóváhagyott terv alapján lehetett végezni. Alapozási munkát helyszíni szemle nélkül megkezdeni nem lehetett. ; c) A város meghatározott részein csak téglából lehetett építkezni és tetőfedésre cserepet kellett használni. d) A szomszéd felé minden esetben tűzfalat kellett építeni. ej Meghatározást nyert a szűk udvarok beépítési módja és a mellék épületek elhelyezése. f) Szomszéd hátához istállót vagy sertésólat építeni nem lehet. g) Az udvarokon a trágya elvermelése eltiltatott. h) A telek végében levő kertek beépítése eltiltatott. A városrendezésre vonatkozóan megállapítják, hogy a város főtere, valamint főbb utcái olyan tágasak, melyhez hasonlót szinte egy magyar városnál sem lehet találni, de az ezeket helyenként összekötő mellékutcák és közök sokszor annál szűkebbek. Éppen ezért javaslatot tettek-egyénként ezek legalább két szembejövő szekér befogadására alkalmas kiszélesítésére, vagy amennyiben szükségük nem állapítható meg, megszüntetésükre. Javasolták a jelenlegi Simonffy utca 1 és 2 számú, volt városi bérházak között az utca megnyitását és az ott levő, városképet rontó árusítóbódék megszüntetését. Bár a tűz megkímélte, mégis indítványozták a városháza mellett utca nyitását és a kollégium előtt levő helytelen és városképet rontó beépítés rendezését is, több házas ingatlan lebontásával, megszüntetésével. A város nyugati határán levő árok külső és belső oldalán kialakult házas telkek kijelölése az árok mindkét oldalán szekérjárás kihagyásával történt, amit az ingatlantulajdonosok nem tartottak meg és legtöbb helyen elfoglaltak. A bizottság az eredeti szekérjárások visszaállítására tett javaslatot, miáltal a két sor település között szabályos utca keletkezett. A templom és városháza közötti piactéren eltiltották minden árusító bódé építését és a meglevők elbontását rendelték el. A vásárokra a városba jövő szekerek városon kívül való helyezését szükségtelennek tartották. E tervezet minden részletre kiterjedő javaslatai a körülmények miatt csak részben valósulhattak meg. De az alapgondolat tovább fejlesztve, — évtizedekig ez maradt a városrendezés és építésszabályozás alapja. Gyakorlati intézkedések is születtek a javaslatok alapján, mert a tanács haladéktalanul érintkezésbe lépett Péchy Mihály mérnökkari őrnaggyal, ; kit megfelelő cserépégető szakember szerződtetésére kértek fel. Péchy Mihály, ki akkor Szebenben állomásozott — a tanáccsal folytatott levelezései tanúsága szerint — készséggel tett eleget a város felkérésének. Az 1803. április 28-án és május 3-án, küldött levelei szerint

13 három cserépvető cigánycsaláddal állapodott meg, kik 5 Rhénes forintot kaptak 13 Uott. Fog. 1803 : 171. sz. 125