A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948-1956 (Debrecen, 1957)

Sápi Lajos: A városrendezés kezdetei Debrecenben a XIX. század elején

taljábann senkinek sem engedődik meg: külömbenn mind a' ki tsináltatja büntetésbe esik. III. A' Kovátsok, Lakatosok, Ötvösök, Harang-öntők, Czinesek, Gombosok, Fazekasok, Szappanosok, Kalaposok, Süvegesek, Olajütők, Pékek, és Peretz-sütők, a' műhelyeket, és Kéményeiket tartoznak kőből építtetni, legalább a' Műhelyeket ha Téglából nem, Vályogból tartoznak rakatni. Egyátaljábann pedig a' fűtő Kementzék' szája elejénél tapaszos falat tartani szabad nem lészen, hanem vagy kőből, vagy legalább Vályogból kell rakatni. Ide tartozik az is, hogy a'Fa házakban a' Konyha hátulja ne tapaszos falból, hanem kőből vagy Vályogból légyen rakva. IV. A' melly Kémény alatt tüzelnek, minden Hónapban egyszer megseperjék, vagy a' Kémény-seprővel megsepressék. A' Kapitányok a' Tizedesekkel, és Tizház-Gazdákkal egygyütt minden két hónapban a' Kéményeket, és Kürtőket megvi'sgálják mind a Gazda, mind a' Lakó Házában : és a' kinek kormos a' Kéménye, azt név szerént, és míg a' vi'sgálás tart naponként adják bé Fürmender Uramnak, a' ki ezen jegyzéseket bé fogja adni a' Magistratusnak, a' Magistrates pedig, kit kit érdeme szerént, a' Tűzi Cassába fordítandó pénzre fog mind annyiszor büntetni, és a' ki ezen büntetést halasztás nélkül le nem fizetheti, vagy lefizetni nem akarja, két napi Áristomot fog szenvedni a' maga kenyereim. V. Mivel az élőfák sokszor ellent vetnek a' Tűznek, a' hol lehet az Épületek mellé Fákat ültessenek a' Házi Gazdák, legjobb lészen pedig Eperj-fákat ültetni, minthogy azok itt szaporán nőnek, és más hasznok is vagyon. XX. Ezutánn senkinek meg ne engedtessék, hogy a' Kapukonn kívül föld alatt való Viskókat tsináljon és a' mellyek vágynak, azok Tavaszszal elrontassanak. A felügyeletet és ellenőrzést az uteakapitányokra, tizedesekre és tizházgazdákra bízza, akiknek minden héten, száraz, szeles időben azonban többször is házanként kellett az ellenőrzést gyakorolni. A szabályzat nagy része a tűz megelőzésével, oltásával és a szükséges kártalanítással foglalkozik. Bármennyire szigorú volt a rendelet, mégis hatástalan maradt, mert büntető rendelkezése nem bizonyult elégségesnek. De nem isálloll megfelelő idő a tűzveszélyes lakóházak átépítésére. így történt meg, hogy 1802 június И-én délután háromnegyed 1 órakor Debrecen történetében a legnagyobb veszedelmet jelentő tűz ütött ki, melyről az 1802 június 12-én írt tanácsi jelentés Böszörményi Pál és Sárói-Szabó István követek részére az alábbiak szerint emlékezik meg :

9 "Addig is míg más canálison megtudhatják az Urak, kívántuk megírni azt a rettenetes nagy veszedelmet, amely tegnap városunkon keresztül ment. Délután egy óra tájban a Csapó utcában a Morgó körül tüz támadt, melly mind a szárazság, mind a szél által segittetvén oly erőt vett, hogy semmi módon elejit nem lehetett venni. Péterfiának nagyobb része, egész Hatvan, Nagy és Kis Uj utca, Német utca, Kádas utcának alsóbb része a Miklós utcai kapuig a lángok prédája lett. Elégett a Collegium egészen, a Nagy templom és a körül levő minden Parochiális házak, a veres és Cserepes torony, a Mészárszék a deszka Boltokkal, a Kis Templom is nehezen maradott meg és éppen ott í( Debrecen Vár. Ltár. Fogalmazványok 1802 : 214. sz. 122