A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948-1956 (Debrecen, 1957)

Kádár Zoltán dr.: Kopt textilek a debreceni Déri Múzeumban

egy az Achmim-Panopolis-i sírmezőben előkerült III. századi selyemszövetre, melyen a bacchanália-jelenet köralakban van ábrázolva,

10 vagy néhány Antinoe-i V—VI. századi szövet bukolikus jelenetére,

11 azonban itt az alulsó mezőnyben ábrázolt alakok nem oldalnézetben jelennek meg, tehát mozgásritmusuk ábrázolása teljesen valószerű; csak a térbeállítás önkényes. A szóbaníorgó kopt emlékünk sajátos térszemléletének titkát tehát nem a klasszikus művészetben kell keresnünk. Viszont ha a helyi, egyiptomi előzményeket vizsgáljuk, akkor már sokkal inkább találunk olyan művészi ábrázolásokat, amelyekből hiányzik az egységes nézőpontra való törekvés, gondoljunk р. o. az óegyiptomi táj ábrázolásokra, ahol a fák a központban levő — oldalnézetben ábrázolt — víz körül helyezkednek el s az oldalt levők a mi szemléletünkhöz viszonyítva „fekve" vannak ábrázolva.

12 Ezek az ősi hagyományok a kopt művészetben felújulnak.

13 Áttérve a vizsgálandó textil ikonográfiái elemzésére, meg kell említenünk, hogy a Déri Múzeum katalógusaiban erre vonatkozólag azt a megjegyzést találjuk, hogy „szakértői vélemény szerint a „Krisztus Emauszban" bibliai jelenetet ábrázolja".

14 Ha visszagondolunk arra, amit a kompozíció felépítéséről mondottunk, már eleve nagyon kétségessé válik, helyes-e ez a magyarázat? Teljesen értelmetlen ugyanis ebben az esetben a főjelenetet kiegészítő két mellékalak: hisz az emmauszi tanítványok közül egyik sem érkezik utólag és egyik sem hagyja el Krisztus távozása előtt a helyiséget (vö. Mc 16, 12 — 13; Le, 24, 13—35). Nem is beszélve arról, hogy a biblikus szöveg sehol sem ír arról, hogy valamelyik emmauszi tanítvány Krisztus lábánál térdelve hallgatta volna őt. Nem szaporítva az egyéb — jogosan felhozható — ellenérveket az említett magyarázattal szembe, kétségtelen, hogy új, a biblikus szövegnek jobban megfelelő magyarázathoz kell folyamodnunk a vizsgált jelenet interpretációjában.

15 Kiindulópontul a négyalakos kompozíció központi két alakja szolgálhat: az asztalnál, ill. kére vetnél ülő Krisztus és az előtte térdelő alak. Figyelmet érdemel továbbá az is, hogy a figyelő térdelő alakio Forrer, R. : Römische und byzantinische Seiden-Textilen aus dem Gräberfelde von Achmim-Panopolis. Strassburg i/E. 1891, II. t. 8. 11 The Walters Art Gallery. Early Christian and Rvzantine art, Baltimore, 1947, nr. 755, 149. o. GXII-GXIII. t. 12 Dobrovits, A. : Természetlátás és gondolkodás az ókori Egyiptomban. Történetírás, 1937. IV. f. 340. skk. Ua. : Harpokrátes, Probleme der ägyptischen Plastik, Bp., 1937, főként 38. sk. Ua. : Egyiptom festészete, Bp. (1944), 20. skk., főként 24. sk. s a 48. o.-on levő rajz, vö. még főként Schaefer, H. : Von ägyptischer Kunst, III. kiad.-át. Az alakos ábrázolások közt pedig р. o. egy 18. din.-béli thébai királysírból előkerült ún. Tut-ankh-amon láda harci jelenetére gondolunk. Hamann, R~: Geschichte der Kunst von der Vorgeschichte bis zur Spätantike. Berlin, 1955, 249. o., 264. kép. 13 L. legutóbb Matje M. — Lapunova, K. : Hudozsesztvennüje tkani koptszkoge Egypta, Moszkva —

Leningrad, 1951, III. fej. 34. skk., a térszemléletre főként 47. sk., 8. ábra (47.

о) és 9. ábra (48. о.) ; e könyv azonban csak a korai (V. századdal bezárólag) anyaggal foglalkozik részletesen. 14 Déri: i. m. 13. Sőregi: i. m. 256. 15 E magyarázat inkább egy Ljubljanában levő késői kopt textilre illik. Műnk, Z. : Koptske tkanie iz Narodnog Muzeja Ljubljana, Zagreb, 1955 (kép. VII. század). Az emausi jelenet ábrázolására vö. Wessel, Kl.: Der Sieg über den Tod. Berlin (1956), 72. kép. 98