A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1943-1947

A Déri Múzeum élete és működése 1943–1947. években - IV. Jelentés az 1946. évről

48 kifejlesztés terveit részletesen kidolgoztuk. Mielőbbi megvalósítást A Művésztelep kulturális jelentőségének tudatában nagyobb arányú nemcsak a hivatalos város tűzte ki feladatául a város újjárendezési tervében, hanem az egyes politikai pártok is kultúrcélkitűzéseik közé sorozták. Jelenleg az ország művésztelepei különböző okoknál fogva jórészt szünetelnek. Annál inkább fontos Debrecen e régi mulasztásának pótlása az egyetemes magyar művészet érdekében. 4. A múzeumi anyag nyilvántartása. Míg a múzeum anyagát újra ki nem állítjuk, addig leltárunk revideálását elvégezni nem tudjuk éppen az anyag elcsomagolt volta miatt. Leltárkönyveinkben, cédulakatalógusainkban a háború okozta változások bevezetve nincsenek. Ezt a hatalmas munkát csak a megfelelő tudományos szakszemélyzet kifejlesztésével tudom majd elvégezni, ha a muzeális anyag visszakerül a vitrinekbe és a raktári anyag hozzáférhető lesz. A belügyminiszter a Debreceni Csokonai Kört megszüntette. Mivel a Csokonai Kör könyvtárát és ingóságait kezdettől fogva a Déri Múzeum őrzi, a hivatalos leltárkészítés után kérelmet intéztem a belügyminiszterhez, hogy a feloszlatott Csokonai Kör ingóságait adományozza a Déri Múzeumnak. Ez ügyben 1945-ben intézkedés nem történt. A debreceni „Haladás" és „Körösi Csorna Sándor" szabadkőműves páholyok vagyontárgyainak egy részét 1931-ben, mikor a páholyokat feloszlatták, a Déri Múzeumban helyezték .el. A városi Tanács a visszaállított szabadkőműves páholyok kérelmére ingóságaikat visszaadni rendelte. A múzeum mindössze egy Pálfy Józseffestményre és a többi példányban meglevő nyomtatványok 1—

V darabjára jelentette be igényét. A páholyok megbízottai a tárgyakat 1947 elején vették át. 5. A múzeum háztartása 1946-ban. Azok a nyomtatásban kiadott költségvetési adatok, melyek rendes körülmények között rendelkezésre szoktak állani, 1946-ban sem jelentek meg. A háztartási és gazdálkodási jórend, továbbá a házipénztár fizetőképességének fenntartása érdekében a városi számvevőség főnöke gyakran felhívásokat intézett az ügyosztályokhoz. A múzeum pénztárában az 1945 dec. 19-i felülbélyegzési rendelet számbavehető készpénzt nem talált. 1946 januártól kezdve a költségvetést havonta kellett összeállítani. Mire a beállított összegek az inflációs hónapokban kifizetésre kerültek volna, akkorára értéktelen összegekké váltak. Később a kifizetések előzetes jogszerűségének megállapítását is elrendelték. Azok az államsegélyek, melyek 1946 elején újjáépítés címén befutottak, eleinte mintegy 6 milliárd pengő értékben használtattak