A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1943-1947

A Déri Múzeum élete és működése 1943–1947. években - II. Jelentés az 1944. évről (4 képpel)

24 ten határozta el a menekülést, magam és munkatársaim a helybenmaradás mellett döntöttünk s ezt az értekezleten is újra bejelentettem. Ekkor már éjjeli csendes órákban elérkeztek'Debrecenbe a távoli ágyúdörgések első hullámai. A német haderő egyre nagyobb mérvben özönlött visszafelé. Elfogyasztottak a városban minden élelmi é& italkészletet, fosztogatták az üresen maradt lakásokat és terjesztették a valótlan rémhíreket. Magam napról-napra reszkettem a múzeum anyagáért. A város elöljárósága néhány vezető tisztviselő kivételével okt. 8-án reggel elmenekült, amikor a Szovjet előőrsök Kába és Hajdúszoboszló határában jártak. Herpay Gábor, Vásáry István, Zöld Jó*> zsef vették át az elárvult város vezetését. Az okt. 15-én uralomra jutott Szálasi kormány Debrecenben már nem tudta hatalmát érvénye10. A Déri Múzeum bomba által szétrombolt keleti tetőzetének déli része a múzeum kupolájáról nézve. Háttérben jobbról a Déri György Népr. Múzeum megrongált cseréptetőzete, balról a városi bérház és hátul a Kollégium látszik. Fot. Sőregi 1944 őszén. síteni, mert a Hajdúszoboszló, irányából előretörő szovjet haderő okt. 19-én d. u. benyomult a városba. A Déri Múzeum tisztviselői és alkalmazottai ezeken az utolsó napokon az állandó ágyúzások és lövöldözések miatt családjaikkal otthonukban, óvóhelyeken húzódtak el. A múzeum helyiségében a bennlakó Vincze József gépész-portás őrködött. A lakosságában felére olvadt város utcáin egyetlen polgári lakost nem lehetett látni, csak az őszi esőben fáradtan és elázva a Nagyerdő felé vonuló német és magyar csapat-foszlányok csoszogását hallottuk. A nagy alföldi város ájult némaságban várta az eseményeket. •