Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1942 (1943)
Jelentés a Déri múzeum 1942. évi működéséről és állapotáról - A múzeum épületének, a múzeum körüli térnek és a múzeumi anyagnak karbantartása. A laboratórium kifejlesztése. Raktárrendezés, légvédelmi intézkedések s egyéb ügyek
8 Dr. Köicsey Sándor polgármester messzemenő megértéssel határozatilag biztosította a terv keresztülvitelét. Mindez azonban a rész^ letek kidolgozásával együtt már 1943-ra tolódott át. Dr. Bodnár János professzor úrnak és dr. Szép Ödön magántanár úrnak önzetlen, odaadó fáradozásaiért ezen a helyen is leghálásabb köszönetünket fejezzük ki. 1942 nyarán raktáraink berendezését is tökéletesítettük. A Déri György Múzeum I. emeleti folyosólyának 13 ablaka egyszeres s ezért téli fűtés idején az ablakok belső oldalán pára csapódik le, mely lefolyik, megfagy és a falat erősen rongálja. Hogy ezt a bajt kiküszöböljük, a jövő évre 13 ablak megkettőzésére a költségvetésbe 3900 pengőt, egy új könyvszekrény elkészítésére pedig 900 P-t állítottunk be mint rendkívüli kiadást. Az alagsori laboratóriumok helyiségének berendezésével kapcsolatban egy beadványt terjesztettem a Közgyűjtemények Főfelügyelősege, majd a város polgármestere elé, melyben a Déri Frigyesféle ásvány- és kövületgyüjteménynek a Tisza István Tudományegyetem Ásványtani Intézete részére való átengedése engedélyezését kértem (390—1942. DMsz.). Déri Frigyes ezt a külföldi származású 347 drb. ásványból és kőzetből, továbbá 300 drb. kövületüől álló gyűjteményt még az 1920-as évek elején külföldön egy tételben vásárolta meg és 1926 óta három ládában az alagsorban őriztük. Mivel a Déri Múzeumnak természettudományi osztálya nincs, a belátható jövőben sem lesz : arra gondoltunk, hogy az itt kezeletlenül heverő anyagot az egyetemi szakoktatás céljaira engedjük át annál is inkább, mert a fiatal debreceni Ásványtani Intézet ilynemű anyaggal egyáltalában nem rendelkezik. Dr. Hoffer András egyetemi rk. tanár, aki a gyűjteményt még Déri Frigyes megbízásából jegyzékbe foglalta s újabban is számba vétette, örömmel vette az elgondolást. A Főfelügyelőség 575—1942. sz. leiratával a gyűjteménynek örökletétként való átadását engedélyezte is, azonban a város elöljáróságának döntését 1942-ben nem kaptuk meg. Tekintettel a háborús viszonyokra, a város a múzeumi üvegtetők és üvegtáblák biztosítását revízió alá vétette s az eddiginél magasabb összegre biztosította. Budapest 1942 szeptember eleji kétízbeni bombázása és a légvédelmi készültség elrendelése következtében a múzeum pótolhatatlan és nagyértékű anyagát többnapi munkával óvóhelyre, az érzékeny festményeket az óvóhely bejárata előtti üres terembe tettük, honnan veszély esetén néhány perc alatt óvóhelyre rakhatók. így múzeumunk szeptember elejétől november közepéig zárva volt. — Ekkor az igen körülményes csomagolást igénylő magyar pénz- és éremgyüjtemény, a le- és visszahelyezés miatt erősen szenvedő Munkácsy : Ecce homo-kép és az aranytárgyak kivételével a múzeum anyagát visszaállítottuk (nov. 14). A múzeum tehát az Ecce homoterem kivételével 1942 nov. 14-től ismét nyitva volt. A raktári anyag értékei, az okmánytár, ereklyekönyvtár stb. állandóan óvóhelyen vannak.