Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1942 (1943)

Jelentés a Déri múzeum 1942. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi tisztviselők tudományos munkája 1942-ben. Gyűjtés, kutatás, megfigyelés, ásatás

46 tés veszi körül, mert a Tiszának odaát nincs védgátja. Ha a Tisza és a Sajó kiáradnak, egy tenger az egész határ. Részint kocsin, részint gyalog felkerestük a Sajó torkolatát is. Közben láttam a Tisza ellapályosodott medrét. Kő- és vesszőgátakkal szorítják a vizet rendes járásba, hogy a főfolyás hajóval járható legyen. A medernek ilyen elfajulása sok költséget okoz a vízszabályozó Társulatnak. A Sajó torkolatával szemben állva meglepett, hogy ezt a régi Tiszamedret a Sajó hogy átformálta a maga kisebb igényeihez mérten. Mert a Sajó valamikor odább, Kesznyétennél ömlött a Tiszába. De mikor 1846-ban elkészült a Sajó mostani torkolatától Tiszadob felé a nagy átvágás, abból a Tisza-szakaszból, mely Kesznyéten és az új átvágás kezdete közé esett, Sajó lett. Ez pedig a széles Tiszamedret feltöltötte és csak annyit tartott meg magának, amennyit kis folyóhoz illő szerénysége megkövetelt. Különben ez a nagy átvágás volt a Tiszaszabályozás első átvágása, melynél az első kapavágást maga Széchenyi István tette. A Sajó torkolatánál öt csónakot és egész sereg kétszárnyú, 4—5 karikás hálóvarsát láttam száradni. A mederben elakadt fatörzsek állottak ki a vízből. Ezt az igen jellegzetes, elbájolóan szép alföldi tájat többször lefényképeztem. Szederkénnyel átellenben láttam a megszüntetett tiszai révet. A hidas a túloldalon padlódeszkák nélkül állott, a csigakötelet már elvitték. Jelenleg csak ,,gyalog rév" van, azaz csónakjárás. A hidast Vadász József szederkényi ácsmester készítette, aki azonban csak falujának csinált hidast, amikor kellett. Telepe nem volt. Újabban tudtam meg, hogy a dorogmai tiszai hidast Gacsal Bálint poroszlói hidasépítő mester készítette. Úgy látszik ebből a két adatból is, hogy a Tiszamentén több ember értette ezt a mesterséget. Feljegyzem még, hogy a szederkényi halászoknak „csat/zd/ó"-juk van, melyet ,,palóm/á"-nak is neveznek. A háló 20 m hosszú, apacsa nincs és két cson kkal halásznak vele. Mire munkásaimhoz visszatértem, hozzáláttam az első sír kibontásához. Ennek koponyája a szakadt partban látszott, a kutatóárok pedig a lábfejeket találta meg. A kb. négyéves gyermekcsontváz hanyatt feküdt, fejjel ÉNy-nak. A lábfejeknél durva, csipkézett 3. kép. Leletek a tiszapolgári avartemetőből. — 1., 3. Durva agyagcsupor és vascsat az I. sírból. — 4. Vaskés a II. sírból. — 2. Fülbevaló bronzból. Marchhart J. mérnök ajándéka. Kb.% n.