Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1941 (1942)

Jelentés a Déri múzeum 1941. évi működéséről és állapotáról - A Déri Múzeum mint kultúrház

10 kísérte a mester életét is, továbbá többrendbeli mellőztetését, jernyei elvonulását, életének azt a szakaszát, melyben naturalista tájképeinek egész sorozatát alkotta s amely végül mind idehaza, mind külföldön ifjúkori remekeit is teljes elismeréshez juttatta. Az a „Csend" c. olajkép, mely tőle jelenleg a Déri Múzeumban látható, a mester legutolsó, részben befejezetlen műve. Előadásunkat színes és nemszínes műnyomatok bemutatásával tettük szemléletesebbé. Negyedik összejövetelünk március 24-én volt. Ennek keretében két igen tanulságos előadást hallottunk. Az egyiket Horvay Róbert tagtársunk tartotta „Az Auer-család krónikájáról, mely 1760-tól 1825-ig terjed, a másikat pedig Nagy József tagtársunk a ,,Himes tojásokról Az Auer-család németnyelvű krónikája Debrecen város művelődéstörténete, ipara és kereskedelme szempontjából igen becses forrásmunka. Még becsesebbé vált számunkra akkor, amikor Horvay tagtársunk kitűnő előadása után a krónikát — Körünk hagyományaihoz híven — múzeumunknak ajándékozta. Ezért a példás cselekedetért neki ezen a helyen is hálás köszönetet mondunk. Hogy pedig ez az értékes krónika ne maradjon véka alá rejtve, felkértük Greiner Mihály tagtársunkat, hogy azt magyar nyelvre fordítsa le, mert tervbe vettük annak kiadását is. Ez a munkálat folyamatban van. Horvay előadását követte Nagy József tagtársunk ismertetése az ő féltveőrzött himestojásairól. Közismert műgyűjtő tagtársunknak kb. 600 darabból álló himestojás-gyüjteménye van. Ennek legszebb példányai bemutatásával tartotta meg igen élvezetes előadását. Ismertetésének történelmi hátteret is adott, beszélve a tojásról, mint a feltámadás, a tavasz, a természet újraébredésének szimbólumáról, mely a pogány teremtési ősmondákból átkerült a keresztyénségbe és itt a népi és úri szokások, a húsvéti locsolás megváltása, illetve jutalma címén, a húsvéti tojásokban ma is őrzi annak emlékét. Ezen az összejövetelen tagtársaink főleg néprajzi szakkönyveinkben gyönyörködhettek. Ötödik és ebben a ciklusban utolsó baráti összejövetelünket április 28-án rendeztük meg. Ezúttal egészen új témát szedtünk elő Morvay Ferenc kedves és régi tagtársunk szíves jóvoltából. Ő mint a fényképezés, különösen pedig a színes fényképezés kiváló mestere, kérésünkre vállalkozott arra, hogy nekünk vetített képek kíséretében előadást tart az Agfa color-rendszerű színes fényképezésről. Ezt a nehéz feladatot, mindnyájunknak sok lelki gyönyörűséget okozva, igen szerencsésen oldotta meg. Először is ismertette a színes fényképezés történetének három nevezetesebb dátumát, az eljárás technikai műveletének lényegét, az alapszíneket és azok keverékét. Elmondta nagy gyakorlaton alapuló jótanácsait, tapasztalatait. Beszélt a napfény összetételének napi változásairól, a legelőnyösebb természetes világításról, a színperspektíva és a színharmónia lényegéről és a domináló szín jelentőségéről a színes képek szerkesztésénél. Előadását ötven vetített színes képpel tette igen élénkké és tanul-