Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1941 (1942)

Jelentés a Déri múzeum 1941. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi tisztviselők tudományos munkája 1941-ben. Gyűjtés, kutatás, megfigyelés, ásatás

10 nyedett lősz talaj, továbbá az a körülmény, hogy az ásott csatorna széleit kutatóárkokkal összeszabdalni nem lehet, a további kutatás feladására késztettek. Ezen a helyen mind az Öntözésügyi Hivatal Igazgatóságának, mind Berki Ferenc mérnök úrnak hálás köszönettel adózom. A kései laténe-kultúra tiszántúli elterjedésének egy új állomását találtuk meg szíves értesítésük révén. E kultúra legfontosabb lelőhelyei környékünkön Hortobágy-Ohat, Debrecen-Pozsonyiút, Hajdúbagos stb. Az edényformák átmennek a római-kori provinciális agyagiparba, azért jellegzetes fémlelet nélkül a korhatározás bizonytalansága fennállhat. Régészeti feladatunk elvégzése után szekerünkön nekivágtunk a szeles, naptalan pusztának. A duzzasztógáttól Nyugat felé, a Kun György-tavának tartottunk. Vizen-sáron keresztül, toronyiránt mentünk, nem kerülve se a laposokat, se a padkás vízállásokat. Néha agyig kottyant a kerék és lovaink hasig gázoltak a frecskelő vízben. Célunk volt a madárvilág megfigyelése. A tinó-gulyatanyánál pihentettük lovainkat. Itt figyelmes lettem arra, hogy a ,,vasaló" deszkaajtójának belső oldalára, némi díszítéssel élénkítve, névkezdő betűk alatt évszámok vannak bevésve, pl. Sz. J. s alatta 6 évszám 1934—1939-ig. Madártani megfigyeléseimet a Nimród Vadászlap 1941 ápr. 10-i számában közöltem. Augusztus 20-át is a Hortobágyon töltöttem. Erről az utamról a Nimród Vadászlap 1941 szept. 10-i számában számoltam be. A Hortobágy mai állapotának évei megvannak számlálva. Kötelességünk tehát, hogy életét minden vonatkozásban lehetőleg megörökítsük. * 1941 május 8—9-én dr. Csánky Dénes főigazgatóval a Hortobágyon voltam. Május 8-án az esti vonattal indultunk, a csárdában megháltunk és másnap délben visszautaztunk Debrecenbe. Mind este, mind délelőtt rövid sétákat tettünk a csárda közelében, a folyó partján, a nagy hí don, a halásztanya környékén, számos fényképfelvételt készítve. Tervbevett nagyobb kirándulásunkat a feltámadt hideg szél keresztülhúzta. * 1941 aug. 13-án Kovács Gyula műszaki főtanácsossal, az Államépítészeti Hivatal vezetőjével felkerestük Hajdúböszörmény határában a zeleméri középkori templom feltárt alapfalait és elkészítettük annak alaprajzát. Kiszállásunk tudományos eredményét felhasználtam ,,A hajdúböszörmény-zeleméri középkori templomrom alapfalainak feltárása" c. dolgozatomban, mely az 1939—1940. évi Évkönyv 127—133. oldalain jelent meg. Az itt közölt alaprajz és felvételek az aug. 13-i kiszálláson készültek. * 1941 aug. 14-én Kovács Gyula műszaki főtanácsos, a vármegyei állami utak bejárása alkalmával, gépkocsiján magával vitt. Megtekintettem vele együtt a Hajdúnánás, Böszörmény, Hadház körüli