Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1941 (1942)

Előszó

1 A Déri György ezredes-Néprajzi Múzeum épülete a zenepavillonnal, a Déri-tér felől nézve. ELŐSZÓ. Az elmúlt 1941. esztendő városunk kulturális fejlődésének, közelebbről múzeumunk történetének újabb lendületes előretörését jelenti. Debrecenben a városi múzeumi gondolat mindössze negyven évvel ezelőtt, 1902-ben öltött testet, tehát oly későn, hogy ebben a törekvésében vidéki magyar városok számosan megelőzték, felülmúlták. Azonban két évtized sem telt el, s a Hatvan-utcai kis városi múzeumot a I)éri Frigyes hatalmas adománya egyenesen kiragadta a vidéki kis gyűjtemények sorából. Ez volt az első nagyarányú fellendülés, mely a további fejlődési lehetőségek számára széles és kitűnően megalapozott utat nyitott. Ezen haladva, a második fellendülés hamarosan be is következett. A Déri György ezredes-Néprajzi Múzeum megalapítása és megalkotása, továbbá az időközben véglegesen megszervezett Thaly-szoba és a hortobágyi csárdában berendezett pusztai múzeum együtt jelentik az újabb előretörést, de olyan iramban, hogy ezzel Debrecen a maga négy múzeumával a vidéki magyar városok élére került. " Ez a megállapítás távolról sem akar puszta dicsekvés lenni, bár erre is jogosultak volnánk, mert hiszen ismeretes, hogy a szerencsés körülmények a város közönségének páratlan áldozathozatala nélkül ínég nem jelentették volna a megvalósulást is. Hiszen Déri 1 *