Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1941 (1942)
Jelentés a Déri múzeum 1941. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi felügyelő bizottság működése. A közművelődés szolgálatában. Ady-szoba, Szabolcska-szobor és egyéb ügyek
21 főleg azonban ez alkalommal felmerült a debreceni Ady Múzeum megszervezésének gondolata. Össze kell gyűjteni mindazokat az emléktárgyakat, melyek Ady Endre történelmivé vált alakjára vonatkoznak, kéziratait, levelezését, műveit és kortársainak könyveit is! E felbuzdulásnak maga Földessy Gyula adott lendületet, mikor a tulajdonában lévő Ady-ereklyéket önzetlenül felajánlotta az AdyTársaságnak. E nemes cselekedetnek súlya és döntőjellege márólholnapra megvalósította a debreceni Ady-múzeum eszméjét. Az első újsághírek 1940 nov. 24-én hozták nyilvánosságra az Ady-Társaság elgondolásait. Mindenki méltányosnak találta, hogy Debrecen ezúttal is megelőzve Budapestet, kibővíti az Ady-kultuszt. Ugyanezek a híradások már jelezték azt is, hogy az Ady Endrecmlékgyüjtemény a Déri Múzeum egyik külön, földszinti szobájában lesz, melyet Gulyás Pál elnöknek nov. 23-án örömmel felajánlottam, ha a relikviákat intézetünk örökletétképpen megkapja. Az Ady-Társaság 1940 dec. 7-én rendezte meg Ady-emlékünnepélyét, melyen Földessy Gyula ,,Ady és Debrecen" c. felolvasása folyamán bejelentette értékes adományát és egy nagyobbszabású Adyirattár és könyvtár felállítását hangoztatta. Földessy Gyula megígért ajándékának egy részét magával hozta, két csomagot pedig postán küldött el. Mindezek átvételét dec. 8-án délelőtt végeztem el hivatalomban. Az átadott relikviák részére a földszinti 11. sz. szoba ú. n. Sárváry-szekrényét ürítettem ki. Ebben a helyiségben eleinte a Thalyrelikviák voltak, később kutató-szobának alakítottam át, mostantól kezdve pedig elneveztük Ady-szobának. Ezzel intézetünk kultúrház jellege egy egyetemes irodalomtörténeti fontosságú emlékanyaggal bővült éspedig nagyszámú kiadatlan kéziratok, levelek egész sorával, első kiadású könyvekkel, melyek valamennyien Debrecent az Ady nevéhez fűződő új magyar irodalom sugárzó központjává teszik. Gulyás Pál elnökkel 1941 ápr. 2-án tárgyaltam az Ady-szoba berendezése ügyében. Ugyanő május 12-én idehozta az Ady-Társaság eddigi iratait, magam pedig a szobát átrendeztem, képekkel díszítettem és az ajtóra feliratos táblát helyeztem. Földessy Gyula, aki május 17-én a Társaság által rendezett Ady-ünnepélyen ,,Vitás Ady-kérdések" c. előadást tartott, megtekintette az Ady-szobát s ugyanakkor a Társaság ügyészével, dr. Erdős Józseffel folytattam tárgyalást a jogi szempontok rendezését illetőleg. E megbeszélésből kifolyólag, továbbá az ugyanezen ügyben május 24-ére összehívott értekezlet eredménveképpen a múzeumi Ady-szoba ügyét a május 30 -i múzeumi felügyelő bizottság útján a város polgármestere elé terjesztettem (248,249—1941. DMsz.), aki 29,499—1941. IV. sz. határozatával (272—1941. DMsz.) a múzeumi Ady-szoba beállításához hozzájárult. A közgyűjtemények Főfelügyelőségét 1941. évi Jelentésemben tájékoztattam az Ady-szoba megszervezéséről, mely azt szintén jóváhagyással vette tudomásul. Hátra van még, hogy a letéteményező és az elfogadó közötti néhány jogi kérdést tisztázzunk, hogy
