Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1941 (1942)

Jelentés a Déri múzeum 1941. évi működéséről és állapotáról - A Déri György ezredes-Néprajzi Múzeum megnyitása

10 ményének közkinccsé tételét várják, hogy elmélyedhessenek annak élvezésében és tanulmányozásában! Mennyi kulturális magyar erő, milyen vonzóerő lakozhatik ebben a városban, amely magához tudta vonzani a magyarság legszomorúbb, legszegényebb és legmegalázottabb idejében az akkori déli határunkat képezett Baja városnak szülöttét, Déri Frigyest, a lobogó lelkesedésű magyar hazafit, aki nem félve a reánkszabadított oláh csőcselék jelenlététől, már akkor megkezdte szemlélődését az iskolák városában, Debrecenben, hogy előkészítse a talajt, gyűjteményének itt való elhelyezésére. És a város az iskoláknak és Egyházunknak 500 év óta bőkezű patrónusa akkor is hű maradt a tradíciókhoz és Déri Frigyes hirtelen halála után fölemelte a porba hullott zászlót, átmentette Bécsből az árván maradt megbecsülhetetlen értékű gyűjteményt, megépítette annak gyönyörű otthonát és környezetét is kiképezve, megalkotta a Nagytemplom-Kollégium és Déri Múzeum háromszögét, a hit, a tudomány és a művészetnek ezt a debreceni hármas alappillérét. És mit tettek ezalatt a kitűnő Déri-család többi tagjai? Az egyik testvér 1000 P-s alapítványt tesz a Múzeumbarátok Körének, a másik a neves müncheni festő, legjobb képeinek sorozatát ajánlja fel bátyja g3'üjteménve számára, míg a katona-testvér közben szorgalmasan gyűjti néprajzi kincsét, hogy végre felajánlja azt Debrecen városának! A város polgármestere készséggel indította meg a nagyfontosságú tárgyalást és annak eredményeként, a törvényhatósági bizottság egyhangú és lelkes határozata révén elkészült a pompás gyűjteményt befogadó új múzeum, amely díszére és dicsőségére fog válni Debrecen városának ; Déri György polgártársunknak, az új díszpolgárnak pedig, örök nevet fog biztosítani a mi szeretett városunk kultúrtörténetében. Hiszen ez a gyűjtemény magában foglalja az áhított NagyMagyarország csaknem minden részének legjellegzetesebb és ragyogóan pompás népviseletét, az azokat kiegészítő házi tárgyakkal és eszközökkel. És mennyi tanulási lehetőséget nyújt a mi asszonyaink és leányaink számára a remekbekészült magyar csipkék halmaza, melyeket Déri György fenkölt lelkű felesége gyűjtött össze! Egyházi edények, mázosak és ónból valók, a népies háziipar csodálatos szép példányai. De nem részletezek tovább ; hiszen néhány perc múlva ott gyönyörködhetünk bennük mindnyájan, a mi szeretett városunk új kincsesházában! Most pedig szívem egész melegével mondok hálás köszönetet a mi nagyrabecsült Polgármester urunknak, hogy nagy elődeihez méltóan a legnehezebb gazdasági viszonyok között, a forrongó Európa kellős közepén, amikor a mi drága véreink messze határainktól küzdenek az istentagadó szörny megsemmisítésén, elő tudta teremteni a feltételeit annak, hogy ez a gyűjtemény, örökre a miénk, ezé az ősi magyar, a kultúrélettől évszázadok alatt át- és átitatott városé lehessen, melynek csodálatára, messze országok tudósai és népművészet kedvelői fognak hozzánk zarándokolni.