Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1941 (1942)

Jelentés a Déri múzeum 1941. évi működéséről és állapotáról - A Déri György ezredes-Néprajzi Múzeum megnyitása

10 „A magyar közgyűjtemények életében nagyjelentőségű az az örvendetes esemény, hogy Debrecen sz. kir. város területén, Déri György ezredes és felesége adományából és városunk áldozatkész­ségéből, immár megnyitásra készen áll egy új múzeum, mely a buda­pesti után vidéken az első egyetemes jellegű magyar néprajzi múzeum. Ez országra szóló értéke mellett szembetűnő ezen múzeumnak az a másik jelentősége is, mely helyi szempontból domborodik ki. Ugyanis ismeretes, hogy a Déri Múzeum néprajzi osztálya csaknem kizáró­lagosan tiszántúli vonatkozású, a Déri Frigyes-féle gyűjteményben pedig néprajzi anyag egyáltalában nincs, így ez új múzeum, n ely az alapító kívánsága szerint ,,Déri György ezredes-Néprajzi Múzeum" címet viseli, mint a Déri Múzeum egyik fiókintézménye, annak hiá­nyát igen szerencsésen egészíti ki s ezáltal egyetemes jellegét töké­letesebbé teszi. Ma már tárgyilagosan megállapítható, hogy Deöre­cen város a maga Déri Múzeumával és annak három fiókintézményé­vel az összes vidéki városok fölé emelkedik. Városunknak ezt a nagymérvű kulturális előretörését a város közönségének mindenkori áldozathozatala mellett, a Déri-családnak köszönthetjük. Azt a kisebbarányú városi múzeumot, mely 1905 óta a Hatvan-utcai, ú. n. ,»Csokonai Házban" teljesítette a maga hivatását, a Déri Frigyes nemes ajándéka tette naggyá és fejlesztette a mai hatalmas kultúr­intézménnyé. Déri Frigyes múzeumalapító tettének nemes példáját tartotta szem előtt az ő testvéröccse : Déri György ny. tüzérezredes, amikor egy egész élet fáradhatatlan munkájával, sok áldozattal és hozzáértéssel összeválogatott, egész Nagy-Magyarországra kiterjedő néprajzi gyűjteményét az 1939. évben Debrecen városának aján­dékozta. Déri György ny. ezredes 1863-ban Baján született. Atyja Déri Károly délmagyarországi bácskai eredetű földbirtokos volt, aki öt fiúgyermekének neveltetése érdekében Bajáról Bécsbe költözött. A már gyermekkorában katonaéletre vágyó György középiskoláit Bécsben végezte s atyja 1881-ben felvétette az ottani tüzérkadett­iskolába. Ennek elvégzése után rövid ideig a temesvári tüzéreknél szolgált, honnan Bécsbe tért vissza s két évig a felsőbb tüzériskolá­ban tanult. Katonaéletét főleg Ausztria különböző városaiban folytatta, majd Nagyszebenbe került, hol előbb mint százados, később mint őrnagy tüzérosztályparancsnok volt. Itt akadályugratás közben súlyos lábtörést szenvedett, mely miatt 1913-ban kénytelen volt nyugdíjba vonulni. A világháború kitörésekor, 1914-ben, harctéri szolgálatra jelent­kezett. Azonban lábtörése miatti gyengélkedése még mindig tartott, úgyhogy frontszolgálat helyett a pöstyéni fürdő parancsnokává rendelték ki. Déri György a felelőségteljes, de mégis frontmögötti szolgálatával nem volt megelégedve. 1915-ben áthelyeztette magát a déli harctérre, hol az Albániából visszakerült 32. magyar népfel­kelő ezrednek lett a parancsnoka. Ennek felosztása után Boroevics gyalogsági tábornok mellé osztották be, Adelsbergbe, az Isonzó-

Next

/
Thumbnails
Contents