Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1941 (1942)

Jelentés a Déri múzeum 1941. évi működéséről és állapotáról - A Déri György ezredes-Néprajzi Múzeum megnyitása

10 „A magyar közgyűjtemények életében nagyjelentőségű az az örvendetes esemény, hogy Debrecen sz. kir. város területén, Déri György ezredes és felesége adományából és városunk áldozatkészségéből, immár megnyitásra készen áll egy új múzeum, mely a budapesti után vidéken az első egyetemes jellegű magyar néprajzi múzeum. Ez országra szóló értéke mellett szembetűnő ezen múzeumnak az a másik jelentősége is, mely helyi szempontból domborodik ki. Ugyanis ismeretes, hogy a Déri Múzeum néprajzi osztálya csaknem kizárólagosan tiszántúli vonatkozású, a Déri Frigyes-féle gyűjteményben pedig néprajzi anyag egyáltalában nincs, így ez új múzeum, n ely az alapító kívánsága szerint ,,Déri György ezredes-Néprajzi Múzeum" címet viseli, mint a Déri Múzeum egyik fiókintézménye, annak hiányát igen szerencsésen egészíti ki s ezáltal egyetemes jellegét tökéletesebbé teszi. Ma már tárgyilagosan megállapítható, hogy Deörecen város a maga Déri Múzeumával és annak három fiókintézményével az összes vidéki városok fölé emelkedik. Városunknak ezt a nagymérvű kulturális előretörését a város közönségének mindenkori áldozathozatala mellett, a Déri-családnak köszönthetjük. Azt a kisebbarányú városi múzeumot, mely 1905 óta a Hatvan-utcai, ú. n. ,»Csokonai Házban" teljesítette a maga hivatását, a Déri Frigyes nemes ajándéka tette naggyá és fejlesztette a mai hatalmas kultúrintézménnyé. Déri Frigyes múzeumalapító tettének nemes példáját tartotta szem előtt az ő testvéröccse : Déri György ny. tüzérezredes, amikor egy egész élet fáradhatatlan munkájával, sok áldozattal és hozzáértéssel összeválogatott, egész Nagy-Magyarországra kiterjedő néprajzi gyűjteményét az 1939. évben Debrecen városának ajándékozta. Déri György ny. ezredes 1863-ban Baján született. Atyja Déri Károly délmagyarországi bácskai eredetű földbirtokos volt, aki öt fiúgyermekének neveltetése érdekében Bajáról Bécsbe költözött. A már gyermekkorában katonaéletre vágyó György középiskoláit Bécsben végezte s atyja 1881-ben felvétette az ottani tüzérkadettiskolába. Ennek elvégzése után rövid ideig a temesvári tüzéreknél szolgált, honnan Bécsbe tért vissza s két évig a felsőbb tüzériskolában tanult. Katonaéletét főleg Ausztria különböző városaiban folytatta, majd Nagyszebenbe került, hol előbb mint százados, később mint őrnagy tüzérosztályparancsnok volt. Itt akadályugratás közben súlyos lábtörést szenvedett, mely miatt 1913-ban kénytelen volt nyugdíjba vonulni. A világháború kitörésekor, 1914-ben, harctéri szolgálatra jelentkezett. Azonban lábtörése miatti gyengélkedése még mindig tartott, úgyhogy frontszolgálat helyett a pöstyéni fürdő parancsnokává rendelték ki. Déri György a felelőségteljes, de mégis frontmögötti szolgálatával nem volt megelégedve. 1915-ben áthelyeztette magát a déli harctérre, hol az Albániából visszakerült 32. magyar népfelkelő ezrednek lett a parancsnoka. Ennek felosztása után Boroevics gyalogsági tábornok mellé osztották be, Adelsbergbe, az Isonzó-