Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Jelentés a Déri múzeum 1940. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi tisztviselők tudományos munkája 1940-ben

84 átlag 100—240 cm. mélységben a felszínen. Ez a méret a ferde nvesés folytán lefelé szűkült. A? ásatás kezdőnapja, aug. 8-a nevezetes marad a nábrádi légörvénv megfigyelése és fényképezése miatt. Erről beszámoltam az 1938-as Évkönyv Figyelő rovatában, a 92—94. oldalakon. Cikkemet átvette „Az időjárás" c. folyóirat XLIV. köt. máicius-áprilisi száma, dr. Bacsó Nándor szakmagyarázatával kísérve. A kettő együtt különlenyomatban is megjelent. Bacsó szerint felvételeim (10 drb) ,,az első fényképek Magyarországon észlelt felhőtölcsérről". m Az ásatás harmadik napján, az 5 m. magas földtömeg lehányásával mutatkoztak az első faalkatrészek, az északi egyszeres palánk újabb karói és közelében cölöpök. Augusztus 11-én már 6 m. mélyen jártunk. Ebből a mélységből egy darab kő, egy faragott, 135 cm. hosszú nyeles cövekverő, faragott kis deszkalap, néhány forgács és tölg>makk kerültek napfényre. Vízhozta fadarabok, törzsek több helyen mutatkoztak, különféle szintben, ami bizonyság arra, hogy az árvizek a régi felszín feltöltésekor hordták évről-évre oda. Az uszadéldákat rendszerint eltávolítjuk, mivel a kutatott tereppel szerkezeti összefüggésben r incsenek. Az északi egyszeres palánk külső oldalánál ezúttal eddig szokatlan alkatrészeket találtam. Két hatalmas tölgyfatörzs feküdt félig egymáson. Végeikkel benyúltak a palánk karói közé, ezek vonalával kb.40°szöget zárva be, tehát kissé ferde fekvésben. A két törzs mellett karók voltak leverve. Első pillanatra az egész pallószerű építménynek látszott, mely kívülről az egyszeres északi palánkhoz vezetett. Az alsó törzs 500 cm. hosszú volt 90 cm. kerülettel, a felső 6. kép. Ismeretlen rendeltetésű, ágas tölgyfából faragott eszköz, nyelén 6 fúrott lyukkal. Hossza 145 cm. A VIII. panyolai ásatásból.