Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Jelentés a Déri múzeum 1939. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi tisztviselők tudományos munkája 1939-ben. Gyűjtés, kutatás, megfigyelés, ásatás

38 nádépítményt láttam. Alaprajza szabályos köralakú, fala befelé dől, elől és felül nyitott. Valószínűleg árnyékszék s a csőszé, a kunyhóval együtt. 1939 április 14-én Hajdúnánáson végeztem gyüjtőutat. Ennek feladata múzeumunk V. 15 : 1938. sz. alatt leltározott erszénye eredetének kinyomozása lett volna. Az erszényt Sőtér Miklós ócskástól vettük a mult év folyamán, 1. a Déri Múzeum Évkönyve 1938 60. lap 33 képen. Sőtér szerint pásztorerszény és Csiha Bálint nánási lakostól került hozzá. Az erszény sok tekintetben különbözik az eddig ismeretes magyar pásztorerszényektől, viszont feltűnően hasonlít a Néprajzi Múzeum (Budapest) osztják erszényeihez. Feltehető, liogy egy orosz hadseregben szolgált osztják csinálta a magyar hadifogságban. Erre vallanak üveggyöngyeinek piros, fehér, zöld színei, melyek az előttem ismeretes osztják erszényeken nem szerepelnek. Nánáson a rendőrségi bejelentőhivatal és a Vörösmartyutcán lakó Csiha Sándor állítása szerint nem lakik Csiha Bálint nevű ember, csak egy hasonló nevű böszörményi ügyvédet ismernek. Az erszényt nem ismerik sem az említettek, sem más nánási gazdák és mezőőrök. Az erszény származásának kérdése tehát eldöntetlen maradt. Bejártam a falu nagyrészét és a régi házakról, kiskapukról fényképeket készítettem. Sok szép tornácos házat láttam (21. kép). Különösen figyelmet érdemel Nánás református temploma. Hatalmas barokk épület, a barokk túlzó cikornyái nélkül, kis bejáró házakkal, igen szép torony21. kép. Öreg' tornácos ház Hajdúnánáson. 22. kép. „Kun László szekere" Hajdúnánáson.