Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939

346 évek közepén néhány epizódot ő is feldolgozott Simonffy Imre polgárin, életéből (Debr. Ell. 1895. X. 12), szívesen foglalkozott'a diákélettel is. Vele íratták meg, mint jegyzővel, az EMKE d-i fiókjának történetét <1894) is az intézmény fennállásának 10. évfordulóján. Közben a szépirodalmat sem hanyagolta el. Elbeszélései lassan újra felszaporodtak, úgyhogy 1896 tavaszán egy új elbeszélés kötetre (Tarka levelek) előfizetést hirdetett, a kötetből azonban semmi sem lett. Mindössze a d-i Gönczy-egylet adta ki Mit jelent a millennium? c. füzetét 1896-ban. Tervbevett novellás kötete elmaradásának oka talán a d-i dalegylet délvidéki hangversenykörútja volt, melynek megírására őt kérték fel. Ez a dolgozata könyvalakban 1897-ben jelent meg. A dalegylet érdekében az 1900-as évek elején gyakran forgatta a tollat, de attól kezdve, hogy a városi múzeum ügye előtérbe került (1902), a régészet müvelésére, érmek gyűjtésére s a már említett régészeti kutatásokra adta magát. Tagja volt az Orsz. Rég. Társ.-nak is. A K. Kai. 1904. köt.-ben ,,D az őskorban" c. írásával bizonyította, hogy ezt a tudományt elméletben is műveli. Mikor a városnak múzeumi emberre volt szüksége, a választás tényleg reá esett, bőven kivette részét a megindult múzeumi tevékenységből, azonban egyrészt az elevenebb eszű és képzettebb Zoltai rátermettsége, másrészt betegeskedése miatt a teret kénytelen volt fiatalabb barátjának átengedni. 1908 jan. 13-án 61 éves korában halt meg. A múzeumi bizottság emlékét jegyzőkönyvileg örökítette meg. E vázlatos sorokkal múzeumunk egyik legelső tisztviselője emlékének kívántam áldozni, hogy munkás élete feledésbe ne merüljön! Műveit a múzeumi ereklyekönyvtár igyekszik összegyűjteni. 4

8 Zoltai, Jelentés Méliusz Péter sírja kereséséről. Függelék : Komlóssy Artúr közlése Méliusz Péter arcképének általa vélt felfedezéséről. D, 1908. Klny. Jel. 1907. 4

9 Zoltai, Herman Ottó és D. Évk. 1935. 101—110. 1. 5

0 Sőregi, Ecsedi István 1885—1936. D., 1937. 13. 1. 5

1 Zoltai a tiszántúli egyházkerület térképét t. k. 1910 és 1911-ben készítette. Az adatokat részint a kerület hivatalos névtárából, részint a püspöki iroda útján az esperesektől bekért felvilágosító jelentésekből vette. Az újabb helynevekre vonatkozó adatokat a vm.-i alispáni hivatalok szolgáltatták. Az adatok térképre alkalmazásánál mintául a magyar állam 1 : 360000-as közig, nagy térkép szolgált. Az összeállított első térképvázlatot körútra küldte az esperesekhez. Mindegyik megtette a maga észrevételeit és Zoltai ezek alapján a hibákat és tévedéseket kijavította s a térképet újra megrajzolta. Ez a javított második példány került sokszorosítás alá. Mivel a m. kir. Statisztikai Hiv. az 1910-es népszámlálás eredményeit akkor még nem tette közzé, Zoltai ezeket nem használhatta. Az eredeti kéziratos térképeket és az adatokat a d-i református egyház levéltára őrzi. 5

2 Sőregi, A d-i Thaly-szoba. D. 1940. Az emlékmúzeum történetét részletesen tárgyalja. 5

3 Zoltai Lajos díszdoktori avatásáról, mely egybeesett Tass Antal m. kir. állami csillagvizsgálóintézeti igazgató hasonló avatásával, a Tisza István Tudományegyetem Évkönyve és Almanachja 1926—27. évről (Debr., 1929), a 39—4^. oldalain részletesen beszámol. Zoltait az Egyetem tanácsa tudományos érdemei elismeréséül 1926. XII. 16-án a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi kar honoris causa doktorává avatta. Az avatási ünnepség a református Kollégium dísztermében folyt le illyefalvi Vitéz Géza rector elnöklete alatt. Szabó Dezső bölcsészetkari dékán volt az avató. Mind a dékáni, mind a rectori beszéd szószerint közölve. Rennünket ezen a helyen az a válasz érdekel, melyet Zoltai a rector üdvözlő beszédére mondott. Zoltai szerénységét híven jellemző bevezető szavak után ezeket mondta: „...érzem az örömet, mely életemnek emez egyik legszebb és legboldogabb napján lelkemet betölti.