Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Jelentés a Déri múzeum 1939. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi tisztviselők tudományos munkája 1939-ben. Gyűjtés, kutatás, megfigyelés, ásatás

31 tett egy rakáson. Ezek még 1910-ben kerültek erre a másodlagos fekvőhelyre, amikor a most lebontott Alföldi Takarékpénztár épületét alapozták. Annak idején azt gondolták s az egyik helybeli lap ezúttal is felemlegette, hogy ezek az emberi csontvázak a XIX. sz. 30-as éveiben, mint bűntények áldozatai jutottak a föld alá, mert abban az időben azon a helyen egy rosszhírű korcsmaépület állott, hol állítólag számos vásáros és kereskedő embert tüntettek el. Ezt a mende-mondát a későbbi eredmények is megcáfolták. Ugyanis már november 2-án, az új épület piacfelőli alapfalárka mellett mutatkozott önállóan egy rendes fekvésű csontváz, azonban a vizesfenekű árok meredek falában, jó 4 m. mélyen a felszín alatt, hozzáférni nem lehetett. Csupán a koponyát mentettük meg, ugyanúgy a kútszerű csontgödör ép koponyáit is. November 4-én már három-négy rendes temetkezést találtak a Bádogos-utca szélétől befelé 8—10 m. távolságra, kb. 4 m. mélyen, az új homlokzati alapfalárok közelében. A soros sírok és a Bádogos-u. között középen, a főhomlokzat árkában, 4 és %m. mélyen a felszín alatt volt a téglával kirakott kútgödör a csontokkal. A földmunkálatoknál előkerült egy XVI. századi vassarkantyú is, továbbá egy nyélnyúlványos, ezzel együtt 20 cm. hosszú vaskés, egyenletes szélességű pengével, csúcsbafutó heggyel, amilyet a régi mészárosok használtak. Több sírnál koporsókorhadványokat is észleltem. Bizonyos tehát, hogy egy régi debreceni temetővel állunk szemben. A városi Levéltárban őriznek egy 1771-ből való térképet, melynek adatai alapján ismeretes, hogy a régi mészárszékek, még a XVIII. század közepén is az Alföldi Takarékpénztár bérpalotája helyén állottak. Ugyancsak a városi Levéltárban van egy XVI. század első negyedéből származó igen becses okirat, melyben Zápolya János, Debrecen földesura, erdélyi vajda, 1523-ban megparancsolja Ártándi Balázsnak, az ő tisztjének, hogy Hölgye László debreceni bírót a piaci mészárszékek során, a Mindszentek kápolnája mellett, senki se háborgassa egy új mészárszék felállításában és fenntartásában. Az előbb említett régi térkép és e XVI. századi okirat adatai tehát a városi mészárszékek helyében megegyeznek. Jelen leleteink szempontjából azonban döntőértékű ez utóbbi okmánynak az az adata, mely a debreceni Mindszentek kápolnájának nemcsak emlékét tartotta fenn, hanem hivatkozva a mészárszékek piaci sorára, a kápolna helvét jóformán meg is jelöli. Eszerint a Mindszentek kápolnája egész bizonysággal azon a telektömbön állott, melyet a mai Dégenfeld-tér, azaz a régi Répa-piac, a Bádogos-utca, a Csapó-utca és a Piac-utca zárnak be.