Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)
Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939
295 áldás nem örvendeztette meg házaséletüket, Zoltai magára maradt. E haláleset után feleségül vette elhúnyt asszonyának unokatestvérét, Tóth Máriát, kivel 1926 február 20-án esküdött meg s aki neki hűséges odaadással mindhaláláig gondját viselte. E sorok írója pedig, mint két iskolai éven át a bécsi Collegium Hungaricum tagja (1924—25., 1925—26.), Bécsben a Dérigyüjtemény anyagát leltározta és csomagoltatta a kiküldött bizottság keretében. A gyűjtemény 1925 május 20-án érkezett haza Debrecenbe. A Déri Múzeum építését 1926 február havában kezdték meg. A május 12-i budapesti és a május 21-i debreceni fontos értekezleten a múzeumot Zoltai képviselte, december 3-án pedig megalapították a külön berendező-bizottságot. Ettől kezdve minden és mindenki az új múzeum körül forgott. Zoltai félretéve minden más munkát, neki látott az elsőemeleti termek berendezési tervének kidolgozásához. Megbízatást erre senkitől nem kapott, csupán a május 12-i értekezlet jegyzőkönyvében lefektetett elvek alapján dolgozta fel pontos rajzokkal és méretekkel a maga elgondolásait. Ismerte a városi múzeum anyagának jóformán minden darabját. Még a néprajzi csoport igen sok tárgyát is maga gyűjtötte a bihari és hajdúsági falvakban. Minden terem alaprajzában feltüntette a tárlókat, vitrineket és a falfelület kivetített síkjára rárajzolta a kiállítandó tárgyakat. E hatalmas munka végül is hiábavaló volt, mert az összes galvanizált vasbútorokat néhány típusra egységesen tervezték meg és a néprajzi és művelődéstörténeti osztály berendezésénél a legkiválóbb szakember, Viski Károly dr. a saját ízlése és belátása szerint cselekedett. A régészeti osztály két termét pedig e sorok írója rendezte be saját kidolgozott terve szerint. Amíg Zoltai a munka és gond tengerében elmerülve a külvilággal mit se törődött, két egyetemi professzor elhatározta, hogy a régészeti és történelmi tudományok e kitűnő művelőjét az őt megillető megtiszteltetéshez fogják juttatni. Belátták, hogy annyi más, magát érvényesíteni tudó ember felényi érdemmel hová küzdi fel magát, míg" az ilyen túlszerény, bátortalan Zoltai Lajosok csak a mások babérkoszorúit simogathatják. Lang Nándor és R. Kiss István egyetemi tanárok kezdeményezésére a Tisza István Tud. Egyetem bölcsészeti kara felterjesztette Zoltait a díszdoktori cím elnyerésére. Az egyetemi Tanács a kormányzói engedély leérkezése után 1926 dec. 16-án Zoltait honoris causa doktorrá avatta, 5 3 amely legmagasabb tudományos kitüntetést munkás élete legszebb jutalmának tekintette. Büszke volt rá, mélyen meghatotta az elismerés, mely után egy lépést nem tett, egy kilincset le nem nyomott, mint ahogy egész életében mindennel törődött, csak magával nem. Zoltai díszdoktorrá avatásáról akkoron sokat beszéltek az emberek. A kormányzói leirat, az engedély úgy szólt, hogy
