Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)
Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939
278 könnyen eligazodó éleslátásával. Innen magyarázható, hogy a városi múzeum az első régészeti ásatást a város határának azon a pontján végezte, mely már 1881 óta a történelmi kutatás célpontjában állott s amelyről 1905-ig a Zoltaiéval együtt három tanulmány látott napvilágot. Ez a hely Ohat-Telekháza. Balássy Ferenc „A zárni és ohati apátságok" c. akadémiai értekezése terelte rá a figyelmet 1881-ben. Később Végh Kálmán Mátyás : Hortobágyi apátságok c. Egerben 1894-ben megjelent dolgozata foglalkozott vele. E tanulmány téves megállapításait Zoltai a Századok 1904. évfolyamában vette tollhegyre, kifogásolva Végh ároktői plébános azon állítását, hogy az ohati apátság nem ohat-telekházi területen — ahogy azt Balássy is gondolta —, hanem a csegei Nagy Major területén keresendő. Az így kifejlődött tudományos vita eldöntésére kínálkozott most a kedvező alkalom, a régészeti ásatás megejtése. Erre, továbbá az ezt követő hortobágy-biualyhalmi és halápi ásatásra meghívták Kada Elek kecskeméti polgármestert, Milesz Bélát és Végh Kálmán Mátyást is. A kora tavaszi ásatásokra csak az utóbbi jött el. Két nap alatt, 2—3°-os hidegben a kezdő mesterek, Zoltai és Péter Gábor, mire sem mentek. Az apátságot nem találták meg s a Bivalyhalomban is eléggé rendszertelenül ástak. „Dúltak, de nem ástak" — ahogy Végh — némi elfogultsággal — egyik levelében a kutatást jellemezte. Végh a Századok 1905-ös évfolyamában válaszolt Zoltai cáfolatára, fenntartva korábbi állítását. Zoltai csak 10 évvel később fejtette ki végleges megállapításait „Hol feküdt az ohati apátság?" c. tanulmányában, mely a múzeum 1913. évről szóló Jelentésében látott napvilágot. Az utolsó szót végül is a régész ásónak kell kimondania, amely eddig egy kisebb románstílü templom és egy csúcsívesstílű kápolna alapjait tárta fel a telekházi hatalmas halom tetején. A bivalyhalombeli ásatás, továbbá Halápon a Maurer Emil, Magyar János kaszálójában és a halápi telken lefolytatott ásatások eredményéről Zoltai pompás rajzokkal illusztrált kimerítő leírást készített a Főfelügyelőség részére, melyért ez legteljesebb elismerésével köszönetét fejezte ki. Ez a kéziratos dolgozat, bámulatos pontossággal és türelemmel készült rajzaiA ral, térképeivel, Zoltai első régészeti szaktanulmánya s mint ilyen, ügyiratainknak egyik legbecsesebb darabja (41—1906. vmsz.). Zoltai e nagy gonddal kidolgozott jelentésével, kitűnő rajztudásával mind a Főfelügyelőség, mind a múzeumi bizottság és a város elöljárósága előtt bebizonyította, hogy a múzeumi pályán is olyan kiváló munkaerő lesz, mint akár a zsurnalisztikában, akár a levéltárban volt. így azok a tárgyalások, melyeket a leendő múzeumőri állás betöltése ügyében Orosz Endre, Kolozsvárt működő etnográfussal folytattak, feleslegessé váltak. A városi múzeum első tisztviselőkara kitelt a debreceniekből is.
