Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939

276 tényleg megtette a lépéseket. Oláh Károly tanácsnok 1903. év december elején egy budapesti értekezleten vett részt, melyen Thaly Kálmán, Fraknói Vilmos és Schönherr Gyula voltak jelen. Megállapították, hogy a kormány megadja a 80,000 korona építési segélyt, de a város köteles előbb a múzeumot megnyitni. Mivel a város 1904. évi háztartására 16 és fél millió korona kölcsön felvételét vették tervbe, ebből a kultúrpalota felépítésére 100,000 koronát irányoztak elő. Szó esett arró! is, hogy a kormány és a város áldozatához a Csokonai Kör 20,000 koronával járul hozzá. 1903 folyamán Zoltai Lajosra még senki sem gondolt. Széli Farkas táblai tanácselnök és Puky Gyula főispán a múzeum vezetésére Milesz Bélát ajánlották, azonban ő Löfkovits magatartása miatt csak a rendezés munkáját vállalta. Milesz ezt a munkát 1904 nyarán és őszén a régi gazdasági intézet emeleti három szobájában el is végezte. Egyidejűleg a múzeumi ügyek intézésére felállítottak egy ad hoc bizottságot és megtették a lépéseket a múzeumi szervezeti szabályzat összeállításához. Továbbá megbízták Löjkovits Artúrt és Péter Gábor vásárjelügyelőt a múzeumi teendők ideiglenes ellátásával. Az ő kötelességük volt a berendezett kis múzeum anyagának jegyzékszerinti átvétele, az újabb gyarapodás, ajándékozások jegyzékbe foglalása és a múzeumnak 1905 január 1-től kezdve a közönség rendelkezésére való bocsátása. Az 1904 őszén alakított ad hoc múzeumi bizottságnak eleinte csak öt tagja volt : a kultúrtanácsnok mint elnök, a két ideiglenes múzeumőr, Rácz Lajos gazd. egyleti titkár és Zoltai Lajos s.-levéltárnok. Ekkor lépett be Zoltai ténylegesen a városi múzeum kötelékébe. Még ugyanazon évben a Főfelügyelőség rendelkezése alapján megbízták Péter Gáborral együtt a régészeti ásatások elvégzésével, elsősorban az ohatt lekházi halom megvallatásával. Ma már különösnek tűnik fel — dé az akkori viszonyokhoz képest nem lehetett más megoldást el sem képzelni —, hogy tudományos szakmunkálatok elvégzésével olyanokat níztak meg, akik vajmi keveset értettek hozzá. Péter Gábor józan esze után menve egy ásatást már végzett a nyúlási gyakorlótéren, Zoltai pedig a kabai ásatásnál mint riporter vett részt, tehát látta egy ásatás lefolyását ; Péter Gábornak, egyedül a városban, járt az Arch. Ért., Zoltai pedig mint s.-levéltáros a város múltjának volt hangyaszorgalmú kutatója és nagyszámú tanulmány szerzője : logikus következtetéssel mindketten végezhettek tehát régészeti ásatást. A múzeumi ad hoc bizottságot 1905 első felében kétszer is kiegészítették és jegyzőül Zoltai Lajost választották meg. Ettőlfogva a bizottság üléseiről pontos jegyzőkönyvek maradtak fenn. Érdekes feljegyezni, hogy kik voltak még az említetteken felül