Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939

269 gatásra késztették. Amaz a szellemi előkészítés kiszűrődő fénye mellett céltudatos terveit szőtte, emez elnézte, hogy az évtizedek óta vajúdó kulturális ügy egy polgármesteri állásra vágyó városi főtisztviselő érdekszolgálatába állíttassék. A helyi sajtó népművelő egyesületek, népkertek, népligetek alkotását hozta szóba ; újra felemlegette a közkönyvtár és nyilvános olvasóterem szükségességét, de ha egy-egy debrecenkörnyéki régészeti lelet a nagyváradi múzeumba vándorolt, tollát tőrként használta az illetékesek ellen. Avagy ha a tiszafüredi múzeum gyarapodásáról számolt be, szégyenkezve hozta fel a város lemaradását. 1898-ban W

lassies Gyula miniszter indított akciót a vidéki 37. kép. A László- és Szántay-halmok a debreceni Tócó völgyében. Zoltai Lajos tollrajza 1927-ből. Ezeket a halmokat inegásatásuk után Zoltai keresztelte el László Ferenc erdélyi és Szántay Aladár debreceni régészek tiszteletére. Alig van Debrecen környékének olyan nevezetesebb mesterséges halma, melyet Zoltai egy-egy jó rajzzal vagy vízfestménnyel meg ne örökített volna. Rajzait a Déri Múzeum őrzi. múzeumi ügy fellendítése ügyében, előadássorozatok megszervezésével. Ugyanebben az évben Debrecenben ismét aktuálissá vált a városi múzeum megalapítása a gróf Kreith-féle Kossuthereklye-múzeum felajánlása révén. Eleinte Roncsik Lajos, majd Zoltai Lajos cikkeztek az ereklye-gyűjtemény megvásárlása érdekében, hangsúlyozva a kedvező alkalmat a múzeum megszervezésére. Ez ügyben a város vezetősége értekezletet is tartott, de eredmény nélkül, holott a szabadságharc ereklyéinek megőrzésére egy város sem lehetett hivatottabb Debrecennél. Azonban túlságosan nincs mit csodálkoznunk azon, ha a város ezt a gyűjteményt nem vásárolta meg. Végeredményében akkor még olyan politikai viszonyok között éltünk, hogy érdemet lehetett szerezni abból is, ha valaki a Kossuth-kultuszt ápolta és abból is, ha nem ápolta. A következő évben, 1899-ben Kardos Albert próbálta meg a múzeumi gondolatot egy másik lehetőség felé irányítani. Annak az akciónak a mintájára, melyet Budapesten a Petőfiház és múzeum megvalósítása érdekében Bartók Lajos másod-