Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939

265 gyűjtötte és neki, mint a Nemzeti Múzeum régiségtára akkori főnökének, megküldötte. Rómer további gyűjtésre buzdította Szabó Imrét, támogatását kérte és a lelőhely térképvázlatát (Debr. Ellenőr, 1875. XI. 4. sz.). Azonban mindezekben a dicséretre érdemes, becsületes törekvésekben és ügybuzgalmakban nem volt elég lendítőerő. A régészeti tudomány és az ennek szárnya alatt meghúzódó múzeumi gondolat hosszú évekre félresodródik a debreceni 35. kép. A debreceni hatvan-utcai lóvasút 1911 márc. 15-én, a villamos vasút megnyitása előtti napon. Zoltai L. felvétele. kultúrfejlődés főútvonalából. Ez a nagy város nem termelt ki * magából senkit, aki a Kollégium lazán szétlógó üstökét összefogja, vagy a város közönségének szunnyadó energiáját egy kellő pillanatban akcióba állítsa. Hiába folyt a szellemi harc, a renyhe anyag tompán nézte a küzdelem fel-felgomolygó porát! Nem állott senki a gátra, aki megmondja, hogy pl. Debrecen nem volt római őrség tanyája, ahogy azt Keresztesi József 1868-ban megjelent Krónikája és annak nyomán Szűcs István állítja, azért, mert valahonnan Erdélyből valaki idehozott, talán káposztakőnek, egy római feliratos sírkövet s azt 1800-ban a ceglédutcai temetőben megtalálták... Akkor, amikor a Kir. Magyar Természettudományi Társulat 1876-ban, Öreg János fordítása-