Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)
Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939
253 1)ól drágaművű serlegeket s egyéb iparművészeti tárgyakat -emlegetnek. Jómódú emberek a hitelnélküli zavaros világban gyakorlati szempontból is ékszerekbe fektették vagyonuk feleslegét. A hagyatéki leltárak és osztálylevelek egész sor arany-ezüst tárgyat, érmet, becses ruhafélét stb. sorolnak fel egy-egy családnál. Zoltai a XVII-—XVIII. századi cívisházakban talált ötvösművekről némi ízelítőt ad ,,Ötvösök és ötvösművek Debrecenben. Debrecen, 1937" c. művének 42—45. lapjain. Ezeket azonban a szó szoros értelmében nem lehet gyűjteményeknek tekinteni. Egy gróf Széchenyi Ferenchez írott Csokonai-levél (1803 jan. 19) alapján dr. Földi Jánosnak is volt 27. kép. A hajdúszoboszlói rézkori temető helyszínrajza Zoltai Lajostól. A régészeti lelőhelyek helyszínrajzait, feltárt középkori templomok alaprajzait mindig a legnagyobb pontossággal és részletességgel rajzolta meg. Térképrajzolással már diákkora óta különös előszeretettel foglalkozott. A Déri Múzeum kéziratos térképeinek egész sorozatát őrzi. magángyűjteménye. Kalós Mózes kollégiumi professzor (meghalt : 1862) könyvtára 520 műből állott. Ilyen kisebb könyvtára nem egy-két professzornak lehetett. Rickl József debreceni kereskedő 1844-ben 328 drb. római pénzt, Nagy Mihály gyógyszerész pedig 483 drb. ezüst- és rézpénzt ajándékoztak a Kollégiumnak. 4 0[Balogh Imre ügyvéd az 1890-es évek elején a Joghallgatók Önképző Társaságának 86, a Felsőbb Tanulók Olvasó Egyletének 700 kötet könyvet ajándékozott. Ha a hely Deli napilapok közleményeinek hitelt lehet adni, 1891-ben Búzás Elek földbirtokosnak értékesebb képgyűjteménye volt. (Debreczeni Ellenőr, 1891 jún. 6. sz.) A felsoroltak között. . . Tizian, Canaletto, Caravaggio, Molenaer, Markó stb. egy-egy festményét, llogy ezekben a híradásokban mennyi volt a valóság és hová került innen a képgyűjtemény, talán sikerülni fog felkutatni. Baranyai Búzás Elek, a Debreceni Gazdasági Égyesületnek
