Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939

201 cseperedett fel arra a magaslatra, mely messzecsillogóan hirdeti az egyszerű falusi magyar nép értékes voltát. Az a kis falusi ház és telek, ahol Zoltai Lajos született és amely akkoron a 62. házszámot viselte, a földesi piac közelében, a Képliát nevű falurész elején, az utca nyelvében állott. Ez volt a család egész vagyona, ami egyenlő a szegénységgel. Hogy a földesi kuriális nemesek között a Zoltai-család, melynek nemességét a Déri Múzeumban őrzött eredeti címeres nemes levél szerint

2 Rudolf király 1579-ben adományozta, nem tudott zöldágra vergődni, talán annak is tulajdonítható, hogy ez a család az ősi földesi nemesek sorában nem is szerepel. A Zoltai-család csak a mult században került Földesre és maga Zoltai Pál, aki a szabadságharcot mint honvédhuszár küzdötte végig, a világosi fegyverletétel után 12 évig szolgált az osztrák hadseregben, tehát családjától java férfikorában elszakítva élt. Mikor az iskoláztatás ideje elkövetkezett, az utca porában felnőtt, eleven eszű, igen fürge mozgású és már akkor rajzolgató gyermeket apja maga íratta be az iskolába, felmutatva ott a kezdetleges gyermekrajzokat is. 1873 tavaszán történt, hogy az iskolatársai közül kimagasló tehetségű Zoltai Lajost Katona Endre hajdúnánási lelkész, az ottani vizitáció alkalmával felismerte s érdeklődvén az eszes gyermek kiléte és vagyoni viszonyai iránt, annak gimnáziumi neveltetését magára vállalta. Hogy ez okos és egyúttal nemes cselekedetének mi volt a rúgója, idevonatkozólag találgatásokra vagyunk utalva. A mezőtúri származású (1834) Katona Endre, aki 1859-től két évig segédlelkésze, 1861—1888-ig pedig rendes lelkésze volt a nánási egyházközségnek, 1864-ben vette feleségül Sebestyén Klárát. Ebből a házasságból az 1872-ben született fiúgyermek már a következő évben elhalálozott.

3 Nagyon valószínű, hogy a derék lelkészt e gyászesetből kifolyólag indította valami arra, hogy a földesi Zoltai-gyermeket házához fogadja és neveléséről gondoskodjék. Ez elhatározásnak köszönhette Zoltai Lajos egész jövőjét.

4 Másfelől ismeretes az is, hogy a mult század második felében a derék falusi lelkészek és rektorok százszámra mentegették át a nép testéből-lelkéből fakadt, életrevaló csemetéket a vidéki ősi iskolák, a sárpataki, debreceni, pápai, nagyenyedi kollégiumok nevelő talajába, honnan az új magyar középosztály, az ezredéves ünnepély körüli boldog időszak szorgalmas, becsületben és alkotóerőben bővelkedő értelmisége jórészt kitermelődött. Mind a falusi lelkészek és tanítók, mind a szegénysorsú ifjakat felnevelő öreg Alma Mater-ek nemzetnevelő és nemzetfenntartó működése fel nem becsülhető értéket jelent a magyarság életében. Katona Endre nánási lelkész biztatása és áldozatkészsége az egyszerű szülők figyelmét és szeretetét nagy mértékben