Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Függelék - Pósalaki János és emlékirata a Karaffa járásról

172 belül elnémít minden ellenkezést, erővel kényszerítve tagjait a tiszt felvállalására ; ,,a szolgálat a nyomorúságnak idején inkább megkívántatnék, arra nézve a 75 forint letételével, azok közül, kik már viselték a tisztet, senki magát a tanács közül ki nem veheti". 2 1 Megkezdődik az adóhátralék fejében kertek, házak lefoglalása : „Akik a tavalyi restantiával adósok vagy az idei portió fizetés elől elabaltak, azoknak malmaik, szőlleik, vetések és egyéb található jószágok város szükségére fordít­tassék." 2 2 Még egy negyedszázad multán is van a város kezén ház azokból, amit adó fejében kellett lefoglalni. Az ellenhatás nem is maradt el. A város népe lázongani kezd a szenátus ellen. „Némelyek megérdemelnék az arestomot" 2 3 — jár szájról-szájra. A vidék­ről beköltöző nemesek nem akarják vállalni a városi terheket, közülük kerülnek ki az izgatók is. A javaikat erővel lefoglaló tanács ellen hosszas pereket kezdenek a nemesi hatóságok előtt. 2 4 Mikor 1693-ban a tanács elrendeli, hogy Galga szultán elől a város népe a biztonságosabb Nyírségre fusson, az elé­gedetlenek fegyvert fogtak a magisztrátus ellen, a városházára törtek, a menekülni akarókat nem engedték ki, a kapukat fegyverrel elállották, a népet fellázították és a tanácsot le­öléssel fenyegették. Az elhagyott városban új szenátust alakí­tottak, a városházát kifosztották és az elmenekültek vagyonát felprédálták. 2 5 Lelki meghasonlás és elégedetlenség kezdi elfogni a tanács tagjait is. Tiszabői István szenátor, mikor a német táborra követül küldetett, „nem engedelmeskedett, sőt magát opponál­ván, a Bíró uramat, mind a Tanátsot duris verbis tractalta, ezt mondván, nem úgy lészen az, mint ti akarjátok, tuttotokra légyen". 2 6 Anyagi bajok és lelki meghasonlás mellett ott állott a fenyegető rém, mi lesz a város sorsa az új helyzetben? Hiszen már másfélszázada, hogy a földesúrtól többé-kevésbbé függet­lenül, ha jogilag nem is, de gyakorlatban maga intézte sor­sát. A városi autonómia létkérdés volt a számára, elvesztése gazdasági kapcsolatainak megszűnése után végleges lesüllye­dés, ahonnan éppen a megváltozott viszonyok miatt nehéz a felemelkedés. Közeli és távoli barátokat kellett szerezni, a közelebbiek úgy-ahogy talán segítik a háború viszontagságait 2 1 U. ott. 1686 január 4. 2 2 U. ott. 1687. 361. április 24. 2 3 U. ott. 1689. 473. január 2. 2 4 U. ott. 1693. 69. és köv. 11. dec. 9. 109. 1. márc. 29. : 115. L május 3. : 117. 1. május 6. 2 5 Régi Okiratok és Levelek Tára, 1905. 1. f. 8. 1. 26 Tan. jkv. 1694. 141. 1. aug. 16.

Next

/
Thumbnails
Contents