Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Figyelő - Nádudvari fekete edények

156 nagyobb a többinél (31 cm. magas), s oldalát a szokásosnál nagyobb díszek borítják. Az alul díszítetlenül maradt mező és a felül különválasztott díszített mező aránylag kisebbek, mint a többi bodonokon. A felső és a középső díszített mezőt elválasztó karcolt vonalak közét sűrű csigavonalak díszítik. A bodon geometrikus és geometrizált növényi díszítményei az ó-görög kultúra kezdeteire emlékeztetnek, de nagyon hasonlítanak a már említett kisázsiai és perzsiai leletekre is. Még sincs sem okunk, sem jogunk hamisítványnak tekinteni ezt a gyönyörű alkotását a nádudvari fazekasoknak. A bodon 1906-ban került 16. kép. A fekete edény saját mivoltában. A 14. képen látható korsó és a 15. képen látható bodon fényképe. múzeumunk birtokába, erősen használt, kopott, de mégis ép állapotban. Díszítményei olyan biztos kézzel síkálódtak reá, amit csak hosszú évek munkájával nyerhet el a paraszt fazekas.— Nagyon tanulságos megnézni, mennyire képtelen a magyar fazekas szépen sikerült munkát végezni, ha nagyon akarja. Újabban sokfelé próbálkoznak fazekasaink a régi magyar cserépedények díszítő stílusának felelevenítésével. Meg is tanulnak belőle mindent, ami megtanulható, de a művész ösztönös biztonságát éppen akkor veszítik el, s munkáikon az első pillantásra kitetszik a tendencia. — A mi nádudvari bodonunkon ennek semmi nyoma. De nem is volt ez még divat a mult század végén. Ha már utánozni akarták volna az ó-görög vagy szumír vázákat, azokhoz hasonlóan fehér alapra festették volna díszít-