Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)
Figyelő - Adatok a debreceni polgár földművelésének műszókincséhez
139 kakas : ellentétben a szerzővel a pattogatott tengerinél a kipattant rész, a ki nem pattant neve cipős karikás: részei: 1. nyél, 2. telek, 3. ostorfű, 4. derík, 5. csapószijj, 6. csapó. A karikásnak nincs suhogója, csak a lóhajtó ostornak kasza: részei: 1. ormója, 2. hegye, 3. éle (és nem íle), 4. lapja, 5. sarka, 6. nyaka, 7. mankója, 8. örve, 9. íkje (ékje) kaszáló : általában az erdőkön fekvő birtok neve kazal : szénából legtöbb esetben, szalmából mindig kazlat raknak kéz : keze, kézit, kéztül (nem kísztül, legfeljebb kíszbűl), készből (vagy kéztűl. Kéztül adni = kimérve adni kintereg ^ ismeretlen ige, talán kintekereg = csavarog kiszúr ~ kiszúrja a szemét = vet neki valamit kötés : kötís ; köteg, 2. emberi derék, ,,a búza mán kötísig ír" lacibetyár ; napszámos, aki nem áll el nehéz munkára lebbencs ; újabban eltanult szó, inkább használatos neve a száraz tiszta, tisztaleves taszít ~ a 2. paradigma nem használatos „valakit összeszidni" értelemben, ellenben lehord létra : Debrecenben rajtoja és nem lajtorja málé : 1. tengerilisztből sütött tésztaféle, két fajtája van, tepsis málé, lepényszerű tészta és görhe málé, pogácsaalakú, 2. emberre is mondják, nagy málé ember = lomha, lusta meglapul ~ meghúzódik értelemben is méhváltó pénz : nem ismeretes még a régiségben sem. A szerző által idézett kéziratos anyag a váradi Baranyi-család miskei, biharmegyei birtokáért folyó pert tartalmazza, az ottani tanuk vallomásai nádol ^fejszét megélez nyilas : területe a XIX. században 8000 [>01 nyövező : hegyes fácska, nyáron az állatok megevesedett, megnyüvesedett sebéből a légyálcákat piszkálja ki vele a pásztor vagy a gazda. A B. által említett célra a bontófa szolgál suhogó : sodrott madzagból való ostor, hosszú nyélen tereh, teri : nem tér, térköz, mint B. véli, hanem teher, „ne húzassátok azt a nagy sárt olyan terivel". A szerző paradigmája értelmetlen üregnyillás, helyesebben ürgenyilas, lásd fentebb vasal ~ patkol lovat, 2. ruhát vasal vendéggyeplő : a lógós ló gyeplüje. A B. által említett négyesfogat gyeplője, hosszúgyeplű vendégszár : kitoldott kötőfékszár A szótári részbe becsúszott hibás értelmezések és nem mindig magyarázó paradigmák mellett súlyosabb hiba az, amit a szerző a debreceni nyelvjárás egyik legjellemzőbb saját-