Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Jelentés a Déri múzeum 1939. évi működéséről és állapotáról - Személyi ügyek

12 szerkesztő, úgyszintén maga Finta Sándor Amerikában élő, túrkevei származású szobrászművész, részint szóbelileg, részint hozzám intézett leveleikben felvetették annak a gondolatát, hogy nem tudnék-e a Déri Múzeumban egy szobát Finta Sándor szobrászműveinek biztosítani, mely mint külön Finta-szoba volna kezelendő. A művész átengedné a városnak összes rendelkezésre álló műtárgyait s a város gondoskodna azoknak Debrecenbe szállításáról, elhelyezéséről, fenntartásáról, úgyszintén egyéb személyi kiadások is felmerülnének. Maga a művész először szülővárosára, Túrkevére gondolt, azonban az félreesik az idegenforgalomtól s így Debrecennek szeretné műalkotásait ajándékozni. Mivel Debrecen közönsége 1939-ben 64,000 pengő áldozatot hozott a Déri György ezredes-múzeumra, nem tartottam időszerűnek ezt az ügyet már 1939-ben a nyilvánosság elé hozni, bár a művész saját elhatározásából 2 drb nagyobb bronzplakettet és 5 drb bronz kis plasztikát ajándékozott a múzeumnak. Azt javasoltam tehát vitéz dr. Nagy Iván miniszteri oszt. tanácsosnak, hogy 1940-ben a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége és az Orsz. Irodalmi és Művészeti Tanács előzetes véleményét kikérve, írásban tegyen előterjesztést Debrecen városához, mellékelve az ajándékozandó tárgyak teljes jegyzékét és fényképes másolatait is. 1939 őszén kitört világháború miatt az Amerikában élő Finta Sándorral az összeköttetés megszakadt s így az ügy egyhelyben áll. Mivel Finta műalkotásait nincs módunkban teljes egészében ismerni, miheztartás végett előre kértem a Főfelügyelőség és az Irodalmi és Művészeti Tanács hozzászólását, végső fokon pedig kérni fogjuk a Nemzeti Múzeum tanácsának döntését, amennyiben ez az ügy Debrecen város közgyűlése elé fog kerülni. Ez utóbbira a törvény által is kötelezve vagyunk. A Magyar Történelmi Társulat ü. v. alelnöke, majd a Társulat Művelődéstörténetének Kiadóhivatala, a május 6-i budapesti alakuló bizottsági ülése után megkezdte az öt kötetes mű terjesztését. A bizottsági ülésen, mint annak tagja, résztvettem, mivel a mű eladási árából befolyt jövedelemnek egy részét ásatási célokra fogjuk fordítani. A művelődéstörténet egy példányát a múzeum, egy példányát a Közművelődési Könyvtár részére megrendeltem. 4. fejezet. Személyi ügyek. E fejezet élén is mélységes kegyelettel és tisztelettel emlékezem meg Zoltai Lajosról, akit a halál életének 79. évében 1939 aug. 29-én ragadott ki közülünk az örök nyugalomba. Zoltai Lajos volt Debrecenben a városi múzeum tudományos