Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Jelentés a Déri múzeum 1939. évi működéséről és állapotáról - Személyi ügyek

12 szerkesztő, úgyszintén maga Finta Sándor Amerikában élő, túrkevei származású szobrászművész, részint szóbelileg, részint hozzám intézett leveleikben felvetették annak a gondolatát, hogy nem tudnék-e a Déri Múzeumban egy szobát Finta Sándor szobrászműveinek biztosítani, mely mint külön Finta-szoba volna kezelendő. A művész átengedné a városnak összes rendel­kezésre álló műtárgyait s a város gondoskodna azoknak Deb­recenbe szállításáról, elhelyezéséről, fenntartásáról, úgyszintén egyéb személyi kiadások is felmerülnének. Maga a művész elő­ször szülővárosára, Túrkevére gondolt, azonban az félreesik az idegenforgalomtól s így Debrecennek szeretné műalkotásait ajándékozni. Mivel Debrecen közönsége 1939-ben 64,000 pengő áldozatot hozott a Déri György ezredes-múzeumra, nem tar­tottam időszerűnek ezt az ügyet már 1939-ben a nyilvánosság elé hozni, bár a művész saját elhatározásából 2 drb nagyobb bronzplakettet és 5 drb bronz kis plasztikát ajándékozott a múzeumnak. Azt javasoltam tehát vitéz dr. Nagy Iván miniszteri oszt. tanácsosnak, hogy 1940-ben a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége és az Orsz. Irodalmi és Művészeti Tanács elő­zetes véleményét kikérve, írásban tegyen előterjesztést Deb­recen városához, mellékelve az ajándékozandó tárgyak teljes jegyzékét és fényképes másolatait is. 1939 őszén kitört világ­háború miatt az Amerikában élő Finta Sándorral az össze­köttetés megszakadt s így az ügy egyhelyben áll. Mivel Finta műalkotásait nincs módunkban teljes egészében ismerni, mihez­tartás végett előre kértem a Főfelügyelőség és az Irodalmi és Művészeti Tanács hozzászólását, végső fokon pedig kérni fogjuk a Nemzeti Múzeum tanácsának döntését, amennyiben ez az ügy Debrecen város közgyűlése elé fog kerülni. Ez utóbbira a törvény által is kötelezve vagyunk. A Magyar Történelmi Társulat ü. v. alelnöke, majd a Tár­sulat Művelődéstörténetének Kiadóhivatala, a május 6-i buda­pesti alakuló bizottsági ülése után megkezdte az öt kötetes mű terjesztését. A bizottsági ülésen, mint annak tagja, résztvettem, mivel a mű eladási árából befolyt jövedelemnek egy részét ásatási célokra fogjuk fordítani. A művelődéstörténet egy példányát a múzeum, egy példányát a Közművelődési Könyvtár részére megrendeltem. 4. fejezet. Személyi ügyek. E fejezet élén is mélységes kegyelettel és tisztelettel emlé­kezem meg Zoltai Lajosról, akit a halál életének 79. évében 1939 aug. 29-én ragadott ki közülünk az örök nyugalomba. Zoltai Lajos volt Debrecenben a városi múzeum tudományos

Next

/
Thumbnails
Contents