Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)
Jelentés a Déri múzeum 1940. évi működéséről és állapotáról - A Déri Múzeum mint kultúrház
130 bemutattuk és részletesen ismertettük a híres debreceni „vértanú bibliát", annak izgalmas és regényes élettörténetét. Elmondottuk azt a sok hányattatást, melyen keresztül ment ; elmondtuk a bebörtönözés és máglyán való megégetés históriáját, a második csoport kalandos visztulai útját s végül Szimonidesz Lajos legújabb felfedezését, a vértanú bibliára vonatkozó eredeti okmányok megtalálását és a biblia sorsát. Debrecennek ez a legnevezetesebb könyve 33,000 forintba került. Ügy kell azt tekintenünk, mint a kuruc háborúk utáni elnyomatásra fellángolt nemzeti és vallásos önérzet termékét. Ugyanakkor épült a mi Kistemplomunk is s így ez és a vértanú biblia ugyanazon lelki felbuzdulásában fogant édes testvérek. Ezen az összejövetelen ismertettem a múzeumi ereklyekönyvtárt is s ahhoz a tagok támogatását kértem. Negyedik összejövetelünket április 24-én tartottuk. Ennek tárgya volt a műgyűjtés egyik legelterjedtebb és legkedveltebb ága, az érem. Erről a témáról Debrecen egyik legilletékesebb szakembere, Nagy József tagtársunk tartott értékes és élvezetes előadást, bemutatva saját gyűjteménye legszebb és legjobb darabjait. Vázolta az éremművészet és éremgyüjtés fejlődését, figyelemmel a hazai érmészetre. Ismertette a Magyar Numizmatikai Társulat tevékenységét, kiadványait, a Magyar Éremművészeti Egyesület éremsorozatát, különösen Debrecen érmeit. Megemlékezett a világháborús jelvényekről, az újonnan divatba jött agyagplakettekről s végül a kollégiumi jubileumi emlékérmek vétele ügyében fejtett ki eredményes propagandát. Nagy József tagtársunk értékes előadásáért e helyen is hálás köszönetet mondunk. Közel 20 éves múzeumi pályámon azt tapasztaltam, hogy egy kulturális intézmény akkor tudja a legmaradandóbban és legszélesebb körben tevékenységét kifejteni, ha összejövetelek, előadások és kiállítások tartása mellett, értékes sajtótermékek útján ad jelt a maga életéről, céljairól, terveiről. Az élőszó elhanp'zik, kis körre terjed, egy kiállítás, mint élmény addig él az ember lelkében, amíg újabb hasonló élmények el nem nyomják annak emlékét ; de egy nyomtatott dolgozat — különösen ha az helyi vagy országos vonatkozásban forrásmű számba megy — mindvégig fennmarad s főképpen az az előnye van, hogy az ország minden szakemberének helyébe és minden könyvtárnak a polcára eljuthat. Ha egy ilyen nyomtatványnak a homlokán ott áll, hogy az Körünk kiadványa, akkor ezáltal jelt adunk magunkról, hogy vagyunk és élünk és működünk. Ez elgondolás jegyében határozta el elnökségünk már korábban a Kör kiadványainak elindítását. Első volt Zoltai Lajos forrásműszámba menő dolgozata : Debrecen vizei, mely körünk költségén 1935-ben jelent meg. Ezt követte az általam írott Löfkovits Arthur-életrajz, melynek különlenvomatát a
