Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Jelentés a Déri múzeum 1940. évi működéséről és állapotáról - A Déri Múzeum gyarapodása 1940-ben

109 Pantopp.) cf Debrecen, 1940. II. 20. — Hosszúfarkú bagoly (Strix uralensis uralensis Pali.) $ Debrecen, Savóskúti erdő, 1939. XII. 20. — Vörösfarkú ölyv (?) (Buteo buteo vulpinus Gloger) 9 Debrecen, Nagycsere, 1940. III. 2. Lábán gyűrűzött, melynek felirata: MUS. ZOOL. POLON. C. POLONIÁ. VARSOVIA. 13,647. — Gatyás ölyv (Buteo lagopus lagopus, Brünn) 2 drb çç. Az egyik Debrecen, Nagycsere, 1940. III. 2., a másik Derecske (Biharm.j, 1940. II. 27. — Fekete gólya (Ciconia nigra L.) Hortobágy. Kisludas, 1940. X. 6. — Vörösgém (Ardea purpurea purpurea L.) c Hortobágy, 1940. V. 21. — Fütyülő réce (Anas penelope L.) <f fiatal. Hortobágy, 1940. IX. 9. — Cigányréce (Nyroca nyroca nyroca L.) bőr. Hortobágy, 1940. IX. 9. — Borzas cankó (Philomachus pugnax L.) cT Hortobágy, 1940. IV. 15. — Nagy goda (Limosa limosa limosa L.) ç és d" Hortobágy, 1940. IV. 15., illetve 21. Mindkettő repülő helyzetben, hogy fehértarka röpképét szemléltessük. Ezeken felül két Alföldi racka kos koponyáját preparáltattam (Ovis strepsiceros hortobagyiensis). A szarvak terpesztése 108 cm. Mindkettőt Geréby György gazd. főfelügyelő ajándékozta. A felsorolt madarakat elejtették, illetve ajándékozták : Dr. Békéssy Jenő kir. közjegyző, Diószeghy János földbirtokos, Fischer Mihály ny. r. kath. ig. tanító, vadászmester, Piros Géza mérnök, dr. Sátori József egyet, tanársegéd, Schell Gyula fővadász és Szarka Boldizsár református lelkész Panyoláról. Vétel útján 4 drb madarat szereztem be Bán Tivadar preparátortól, aki a töméseket is készítette. Dr. Beretzk Péter szegedi ornithologus kérésünkre készséggel megengedte, hogy több eredeti fényképfelvételéről nagyításokat készíthessek. A filmek kikölcsönzéséért ezen a helyen is hálás köszönetet mondok. Köszönettel tartozom Németh Nándor hortobágyi csárdásnak is a kis múzeum iránt tanúsított többrendbeli figyelméért. Az utóbbi két évben gyűjtött anyag csak 1941-ben kerül kiállításra, mivel az eddig szabadonálló, pusztulásnak és rongá• lásnak kitett madarainkat üvegszekrénybe fogjuk helyezni, melyek jelenleg munkában vannak. * Befejezve az évi gyarapodás részletes kimutatását, hálánkat és tiszteletünket fejezzük ki intézetünk barátainak, ajándékozóinak azzal a kéréssel, l»gv az országnak ezt a legnagyobb és legszebb vidéki múzeumát szeretetükben továbbra is tartsák meg!