Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1938 (1939)

Jelentés a Déri múzeum 1938. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi tisztviselők 1938-ban végzett tudományos munkája. Gyűjtés, kutatóút, megfigyelés, ásatás

41 című könyvem XX. tábláján adom. Az alvégen, a műút jobboldalán húzódó, szőlőskertekkel borított dűnén nemrégen népvándorláskori germán sírokat ástak ki. Burától ÉK.-i irányban dűlőúton haladva felkerestük a ledencei sírmezőt, mely a Bura feletti tiszai átmetszés védőgátjához közel, mély lapos szélén emelkedő homokdűnén fekszik s ahol Balogh Ákos különféle korú sírokat tárt fel, a bronzkortól a népvándorláskorig. Ez igen fontos lelőhelynek és leletanyagnak feldolgozása, további rendszeres feltárása nagyobbszabású munkálatokat igényel. Azok a pontos levélbeli értesítések és helyszínrajz, melyeket erről a lelőhelyről Balogh Ákostól kaptam, nagyban meg fogják könnyíteni az ásatások előkészítését. Èz ideális települési hely, a terep alapos megszemlélése után a Szapáry gróf tulajdonát képező Taskony-pusztán keresztül kihajtattunk a. tiszai révhez, mely Kis Köre felé szállítja az utasokat s ahonnan jól látszik a mátrai vasútvonal tiszai vashídja (III. tábla 2). A vasszerkezetű csigakötéltekerő mellett itt is megtaláltuk a régi, két rúddal forgatható ősi tekerőszerkezetet. A révész hálót kötött. A földön gyalomháló, a fűzfákon varsák száradtak. Néhány primitív szigony tanúskodott hogy ezzel is tudnak még errefelé bánni. Négy évvel ezelőtt (1934-ben) egy vadőr két vidrát lőtt az itteni vizén. A révtől visszafordultunk az országútra, mely AbádSzalók felé visz. Az élő Tiszától megfosztott szép, tiszta és jóirendezett nagyközség déli részén, a Kálvária-domb szakadl partjában, parti fecskék lyukai között, középkori cserepeket szedtem össze. Felkerestük Németh László református lelkészt, ki egy öreg spinét-et és egy homeopata gyógyszerkészletet mutatott, mely utóbbival Balogh Oszkár gyógyított Ófehértón. Ennek a gyógymódszernek két híres kuruzslóját ismertem a századfordulón : a beregmegyei tiszaszalkai református lelkészt és a zemplénmegyei cigándi református tanítót. A falusi nép ma is hálával és tisztelettel emlegeti áldásos működésüket. Néhai Gömbös Gyula miniszterelnök egykori kerületéből Tiszaderzsre kocsiztunk. Megtekintettem a középkori eredetű templomromot Borbély György szolnoki főispán kastélyának kertjében, melyről eddig nem volt tudomásom (IV. tábla 1). Felkerestem Lossonczy István főispán festői hatású kastélyát, mellette a Szilassykastélyt, majd körülsétáltuk a fél falut, hogy széttekinthes17. kép. A tiszaderzsi Lossonczv-kastélv.