Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1938 (1939)

Jelentés a Déri múzeum 1938. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi tisztviselők 1938-ban végzett tudományos munkája. Gyűjtés, kutatóút, megfigyelés, ásatás

il nak vagy gyalogrokkának nevezik, a gúzsa Í v nevet alig ismerik egynéhányan. Sok asszonynak van kerekes rokkája is. Az orsó szárát szilva vagy bodzafából esztergályozzák, karikáját pedig fűzfából. Egy gömöri származású bagaméri kerékgyártó szerint itt az asszonyok mindig kézben tartják az orsót fonás közben, nem eresztik le a szálon, hogy magába forogjon, mint Gömörben (ésÓ-Romániában) szokás (de talán Erdélyben is). Ezt még meg kell figyelni, ha megkezdődik a fonás ideje. A régimódi szövőszéket csak egy bagaméri házban figyelhettem meg, hol most is szőttek. Négy kurta Iába van. Ezek alsó részébe ékelődik az esztováta talpa, felső részébe meg a két zuboly. A hátsó zubolyt egy előrenyúló eresztőrúddal feszítik meg, az első tekerőfába járó lyukasfával. A talpak közepe táján, de inkább elől állanak a karok, ezek felső részéből meg a csiga fája áll ki. A csigafákon átvetett rudakon lógnak a bordahaj és csigák nyüstökkel. — Rendesen két nyüstbe szőnek, de tudnak négy nyüstbe is. Piros festőből egyszerű mintákat is szőnek a törülközőbe. Ehhez orsóval szedik fel a szálakat. A beverő fonalat vetőlőbe teszik, miután a csüllőn csűre csüllőtték. A csüllő igen régies, de általánosan ismert típus. Múzeumunkban is kiállítottunk egy példányt a tiszántúli házban. Az építkezésben feltűnt a sátorfedél viszonylagos gyakorisága náddal és zsúppal fedett házaknál egyaránt. Némelyiken félholdalakú ablak van. Gyakoribb a kanfaros nádtető, de az új házakon csak nyeregtetőt látni s ez gyakran cserépből van. Bagaméron egy régi paticsfalú házat is láttam. Ma vályogból építenek. Álmosdon egy igen régi nemesi kúriát tanulmányoztam. Teteje igen meredek, náddal fedve. Középütt nagy szabad kéménye 130 cm. vastag falakon áll, s le van boltozva. A szoba búboskemencéje a kémény alól fűlik, de füstje a vastag falba épített sípon megy végig fel a kéménybe. Szép régi kiskaput láttam több helyen is, igen vastag, félméteres törzsből kivágva, deszkafedéllel. Díszítmény alig van rajtuk. A kútágasokon a gém helyét rendszerint a törzsből kivésik. A régebbi, korhadt kútágasok csúcsa szépen faragott. Egy álmosdi kovácsműhely szerszámanyagát is megfigyel10. kép. Vasrácsos kapu madaras dísszel a debreceni Kishegyesi-úton.