Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1938 (1939)
Függelék - Lükő Gábor: A hortobágyi pásztorművészet
106 rideg pásztorok jártak elől. A nép jóerkölcsének megóvása céljából tilalmazták és üldözték tehát a népi képzőművészet mindennemű alkotását, mára XVI. századvégétől fogva. 7 Ennek tulajdoníthatjuk az alföldi népművészet elszegényedését. A női ingeken például nyoma sem maradt a régi gazdag hímzéseknek, pedig a XVI. században még hímös ujjú női ingeket emleget a debreceni tanácsjegyzőkönyv. 8 A cifra járom használatát szintén tilalmazták városaink. Nem is maradt az alföldi járom díszítésének tárgyi emléke, csak a szabolcsi kis falukban. 9 A szigorú rendszabályok a pásztorművészetet érintették legkevésbbé. A rideg pásztort nem érte el olyan könnyen a város hajdúja, mint a polgárembert, a pásztorművészet tehát megőrizte eredeti gazdagságát, míg a városi magyarság viselete és művészete bizonyos puritán jelleget kapott. Az ing és a gatya bő ráncait komoly feszes mellény fogta össze. A fehér ing és gatya, meg a fekete kalap, mellény és csizma kontrasztja még komolyabb keretet adott az amúgy is méltóságteljes viselkedésű magyar polgárembernek. A pásztor hamuba, zsírba áztatott fekete ingben-gatyában járt, sőt a hortobágyi pásztorok ma is sötétkék inget és gatyát viselnek. Az applikált, bőrből vagy posztóból kivágott figurákkal ékes subák és szűrök is a pásztornépre maradtak a XVIII. század elején, mert a polgárság az egyszerű, fehér vagy fekete gyapjúból szőtt gubát kezdte viselni ebben az időben. A gubaviseletet Rákóczi Ferenc orosz jobbágyaitól vette át a magyarság, s a kurucok avatták nemzeti viseletünkké. 1 0 A pásztorok és betyárok szűrviselete 1849-ben lett ismét közkeletű népi, sőt nemzeti viseletté, 1 1 midőn Rózsa Sándor és társai beálltak a magyar szabadság védelmezői közé. (Jórészük úgy is a katonafogdosó császári komisszáriusok elől menekült erdőkbe, nádasokba.) A magyar betyárromantika szintén a szabadságharcban fogant meg. A nyugati hatás alatt kialakult magyar szépirodalom és a magyar életben gyökeredző népi költészet hasonló tárgyú érdeklődése csak ekkor találkozott valójában, mikor az első független magyar kormány kegyelmet hirdetett a szabadságért harcolni kész betyároknak. De a szabadságharcban fogant meg a magyar hímzőművészet új stílusa a szűrhímzés is, mely szem7 Szabó Kálmán : Régi Kecskemét küzdelme a színes népviselet és a cifra gazdasági szerszámok ellen. Ethnographia, 1931. 96. old. 8 Zoltai Lajos : Debreceni viselet a XVI—XVIII. században. Bpest, 1938. 9 Kiss Lajos : Díszített jármok Szabolcs vármegyében. A Néprajzi Múzeum Értesítője, 1937. 1 0 Az alföldi gubaviselet eredetéről a Debreceni Képes Kalendáriomban írtam, 1939 : 221. old. 1 1 Györffy István : A cifraszűr, Bp. 1930. 15. és 25. oldalain.
