Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1938 (1939)

Jelentés a Déri múzeum 1938. évi működéséről és állapotáról - Javítási, átalakítási és kiegészítési munkálatok. Laboratórium, berendezés, biztosítás s egyéb ügyek

0 tettem, melyeknek alapján az előkészítő tárgyalások kiterjeszkedtek nemcsak a tüz-, hanem a betörés-, lopás- és robbanás elleni biztosításra is. A végleges döntés 1939-re halasztódott. Bizonyos, hogy a magyar múzeumokat a különféle biztosítások szempontjából igen szerényen kezelik Ha Debrecen város ezen a téren is meghozza a kívánt áldozatokat, a magyar múzeumok történetében ebben a vonatkozásban is maradandó érdemei lesznek. Általában az események azt mutatják, hogy egy múzeum inkább ki van téve a betöréses-lopás veszedelmének, mint a tűzkárnak, mely ellen hathatós védőintézkedések tehetők. A Déri Múzeum tűzrendészeti felszerelése pl. annyira tökéletes, hogy a betörés elleni óvintézkedések messze elmaradnak mellette. A logikus tehát az volna, ha a biztosítás súlypontját erre az ágra helyeznénk. Különben a városi tűzoltófőparancsnok 1938-ban a múzeum épületében felszerelt önműködő tűzjelzőkészülékeket felülvizsgálta, kipróbálta. Mivel festmények őrzésére fűtetlen raktári helyiségek nem megfelelők, már korábban bevezettük, hogy városi hivatalok díszítésére, határozati engedéllyel, a raktári anyagból festményeket kölcsönöztünk ki. Naponta takarított, szellőztetett és fűtött helyiségben megóvásuk könnyebb és célszerűbb. 1938-ban az adóhivatal, tisztifőügyészi hivatal és központi választmányi hivatal részére összesen 10 festményt szolgáltattunk ki, melyek továbbra is felügyeletünk alatt állanak. Olyan nagyforgalmú könyvtárban, mint a múzeumi Közművelődési Könyvtár, minden évben kénytelenek vagyunk a könyvállományt selejtezni részint a könyvek elrongyolódása, részint azok megcsonkítása miatt. A kiselejtezett anyagból polgármesteri engedéllyel 1938-ban 50 kötet könyvet adtunk a Debreceni Gazdasági Egyesület tanyai könyvtárának, 52 kötetet pedig a szegényház részére. 1938-ban készítettük elő a Közművelődési Könyvtár napilapolvasó termének megszüntetését, amely állapot 1939 január 1-től polgármesteri határozattal tényleg be is következett. A helyzet ugyanis az volt, hogy az újságolvasó termet jóformán ugyanaz a 25—30 ember látogatta egész éven át. Itt olvasgatták, különösen téli időben, a napilapok híreit, cikkeit. Ez a harminc ember napi kétszeri bejövetellel, évi 300 nyitási napon 60 X 300 = 18.000 tételszámot tett ki a statisztikai kimutatásban. Azon a megtakarított összegen, mely a feleslegessé vált napilapok járatásának beszüntetésével áll elő, folyóiratokat és könyveket fogunk vásárolni. Három helyi és négy fővárosi lap (Pesti Hírlap, Űj Magyarság, Nemzeti Újság, Esti Újság) fog ezután is a könyvtárnak járni, melyeket negyedévenként beköttetünk és mint forrásműveket bocsátjuk az érdeklődők és kutatók rendelkezésére. A felszabadult termet pedig — eredeti rendeltetésének megfelelően — tanácsteremmé fogjuk átalakítani, hol kb. 12