Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)
Jelentés a Déri múzeum 1937. évi működéséről és állapotáról - A panyolai Tiszáról végig a magyar Szamoson. A VI. és VII. panyolai ásatás és a szamosmenti kutatóút ismertetése.
69 A faluban a házak előtt virágos kertek. Mikor akad már egy botanikus-ethnografusunk, aki összegyűjtse és feldolgozza a falusi keresek jellegzetes virágait, berendezését? ! A kétoldalról oszlopos tornáccal ellátott házaknál igen ősi öreg hombárokat láttam. A falu belterületén, a Veres-kertben ősi Szamosmeder partján Porkoláb Endre, Katz Jenő, Porkoláb Dániel, ifj. Porkoláb Endre és Mester Gyula telkén Kr. u. II— III. századból származó különböző minőségű rómaikori korongolt edények töredékeit és palaszürke vastagabb, igen kemény cserepeket gyűjtöttem. Gyakori felszíni mutatkozásuk nagyobb telepre mutat. Ép edényeket is találtak már azon a helyen. A telep temetőjét kellene felkutatni, melynek tudományos jelentőségét nem szükséges hangsúlyozni. Közvetlen a templom mellett húzott kutatóárokkal középkori sírt kerestünk kevés eredménnyel. 2. Kirándulás az Ecsedi-láp ősi községeibe. A mai napot, július 19-ét, igen kellemes és tanulságos kirándulásra fordítottuk. Balogh András porcsalmi földbirtokos, kedves barátom úri fogatát egész napra rendelkezésemre bocsátotta s Tatárfalváról a sályi réven át felkerestük Porcsalma és Tyúkod községeket, visszafelé jövet pedig Rápoltot. Régi vágyam teljesült be ezen a napon, bár tudtam jóelőre, hogy semmit nem fogok látni abból a sajátságos, általam rajongva szeretett lápi világból, melyről annyit olvastam, hallottam, néprajzi-, vadászati-, zoologiai- és históriai művekből annyi jegyzetet készítettem. Mindig irigyeltem Lovassy Sándort, a magyar ornithologusok nesztorát, aki ifjú éveiben még látta az ősi Ecsedi-lápot és tanulmányozta annak életét, növényzetét, madárvilágát. A Magyar Tudományos Akadémia 1931-ben adta ki mintaszerű tanulmányát ,,Az Ecsedi-láp és madárvilága fennállása utolsó évtizedében" címen. 3 8 Délelőtt 10 órakor indultunk a parókia udvaráról. Balogh András maga hajtotta lovait, Csiszár Árpád és Laci elkísértek. Szamossályi felé vettük útunkat. Balfelől a régi Szamos-meder (halvány) teszi a síkföldi tájat változatossá. Ma már ezt is az eke járja. Hermánszeg a holt Szamos-parton települési formájával régi szenvedéseket árul el. Utcájának egyik házsorát elnyelte egykor a Szamos. Folyóparti falu sorsa. Szamossályin is végigkocsiztunk. Típusos házak, tekintélyes szép templom körül. Valamikor valósággal az árvizek torkában állott, mely még a templomát is elsodorta. Míg a sályi révben várakoztunk, egy szekérben két középtermetű, feltűnő hosszúsörényű pejló vonta magára figyelmemet. Érdeklődésemre megtudtam, hogy az a régi fajtájú magyar ló maradványa. Az öregek szerint igen erős, szívós, vastagnyakú volt, a
